Az egri bor kultusza

„A bikavérrel úgy vagyok, hogy tisztelem, de csak óvatosan és messziről. A sűrű szenvedély él ebben a borban, amelynekkétféle fajtáját ismerem, egy engeszteltebb, édeskés válfaját,s egy másikat, tömört és fanyart, az igazit. Ez a fanyar bikavér félelmes mélyre ássa magát az ember idegeiben...” (Márai Sándor)Az egri borvidéken 3800 hektáron tizenkétezer családfoglalkozik szőlészettel, borászkodással, így több száz egrikispincészet gondja és öröme az idei szüret.Dula Bence egri hegybíró szerint a 2700 tagú hegyközségtagjainak száma jelentősen megszaporodott, ugyanis mindentizedik termelő úgy döntött, szétíratja családtagjai köztszőlőterületét, hogy ne kelljen regisztráltatnia magát.Ez azonban megnehezíti az értékesítést.A gazdák egyötöde abbahagyja a borászkodást,és eladja a leszüretelt termést, mások pedig megválnakültetvényüktől, vagy kivágják a tőkéket.A nagyipari szőlő- és borlobbi szándékai szerint alakult úgy a törvény, hogy ellehetetlenítse a végre földhöz jutott, és ősei tradicionális tevékenységét folytató kis borászatokat. Pedig kiváló minőséget produkáltak – véli Dula Bence hegybíró. Az egri hegyközség aggályait és javaslatait nemrégiben levélben küldték el az agrártárca vezetőjének. A hegybíró javaslata szerint hasznosabb volna megszüntetni a szőlőtermelés jövedéki ellenőrzését, az „egyszerűsített adóraktár” kategóriája helyett pedig visszaállítani a termelői pincészetet. A törvény passzusai ugyanis megkerülhetők, így nem állják útját a borhamisításnak és a pancsolt lőrék kereskedelmének.A borok minőségét Egerben is javítani kell – ezzel a hegyközség is tisztában van, és először a turisták kedvenc helyén, a Szépasszonyvölgyben szeretne rendet teremteni. A tervek szerint úgynevezett védnöki táblákat helyeznének el a pincék bejáratánál, így a vendégek már a termelői borkimérések és a vendéglátóhelyek kapujában megtudhatnák, hogy a benn kínált italnak van származási bizonyítványa és az Országos Borminősítő Intézettől engedélye. A hegybíró szerint azonban évtizedes munka lesz meghonosítani a kulturált borfogyasztást, és kiszorítani a völgyből a nyerészkedő kereskedőket.A szépasszonyvölgyi gazdák közt akad, aki üdvözli a szigorítást. A Hegyi Borház tulajdonosa például azt mondja, az elsők között lesz, aki megpályázza a rangot is jelentő táblát. Mások viszont a jövedéki törvény szigorításai miatt kénytelenek felhagyni a poharaztatással. A régi pincesor több mint kétszáz éves részén arról panaszkodik az őstermelő Sütő Bertalan, hogy ide nem tudják bevezetni a vizet, így nem kínálhatja borversenyen díjazott italait.A Thummerer-pincészetben sikeresen ötvözték az ódon hangulatot és a korszerűséget. A családi gazdaság nyolc éve vásárolta meg az Egerhez közeli, százéves noszvaji pincét, amely évtizedekig üresen tátongott. Thummerer Vilmos – aki 1995-ben elnyerte az év bortermelőjének járó országos elismerést – hat-hétezer hektoliter bort tárolhat az évszázados pincében, amelyhez egy új ágat is vájtak. A legmodernebb krómacél tartályok megférnek a régi fahordókkal, a Bükkalja barlangüregei mellett pedig helye van a modern palackozónak is. Thummererék 50 hektáron termelnek szőlőt, és zömében a sajátjukból készítik hírneves boraikat, amelyekből évente 200 ezer palackkal adnak el, 40 százalékát külföldön. A pincészet épp egy jelentős, 80 millió forint értékű fejlesztés végéhez közeledik, az agrártárca pályázati támogatásával.A neves egri borász azt tartja, számára a hazai szakma és a hozzáértő közönség elismerése a legfontosabb. A Thummerer-pincészet évtizedes munkája egyfajta tisztelgés a borászat hagyományai előtt – az egri bor kultuszának ápolása.