Betyárvilág Dél-Magyarországon

Magyarországon megközelítően négyszázezren élnek tanyán, többségük Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyében lakik. Szinte önfenntartók, portájukon egy-három holdon termelik meg élelmiszerüket, jobbára csak kenyérre, tejre és ruhára költenek. A homoki területen a legéletképesebbek a tanyák, de ami a fő jellemzőjük, a háztulajdonosok egymástól több kilométerre, elszigetelve élnek. Az utóbbi években ezt az idillikusnak is nevezhető nyugalmat megzavarták azok a társaságok, amelyek főleg az észak-magyarországi megyékből indultak portyázni délre. Először azzal a szándékkal, hogy munkát keresnek, majd látva az egyedülélők kiszolgáltatottságát, átálltak a zsákmányszerzésre. Szinte nincs olyan vidék, ahol emiatt ne kellett volna a rendőröknek intézkedniük. Tanyán kevesebb bűncselekmény történik, mint városban, de hatása a helybéliek közérzetére sokkal erősebb.M áig nem felejtették el a környékbeliek azt a szörnyű gyilkosságot, amit évekkel ezelőtt a szikáncsi tanyavilágban követtek el. Ismeretlen tettesek éjszaka támadtak rá a hetvenéves Sápi Lajosra és feleségére. Kegyetlen kínzással vették rá az öregeket, hogy árulják el pénzük rejtekhelyét. Összekötözték az idős házaspárt, lábaikat megégették, majd a csontjaikat kalapáccsal törték össze. A rendőrség esztendők múltán sem zárta még le a nyomozást. A Csongrád megyei bűnügyi osztály vezetője, Kunbor Tibor elmondta: titkosszolgálati eszközöket is felhasználnak a szikáncsi ügy megoldására.– A gyilkosok profik lehettek – mondja –, erre következtettem az elkövetési módból. Már az is sokat elárult, ahogy megkötözték az öregeket... Egy ilyen eset hosszú ideig rémületben tartja a külterületen élőket.Áttanulmányozva a bűnügyi statisztikákat, arról is meggyőződhettem, a kiterjedt tanyavilágban emberölés legfeljebb öt-tíz évenként fordul elő, és nyomai sem találhatók a szervezett bűnözésnek. A szikáncsi gyilkosság mellett az elmúlt nyolc évben Csongrád megyében egy emberölés volt külterületen, Balástya mellett egy idős asszonyt fojtottak meg az otthonában. A tanyavilág kriminológiai szerkezetében a rablások, a besurranásos tolvajlások a legjellemzőbbek.Ahogy lefordulok az Ásotthalomra vezető útról, hirtelen nyárfákkal körülvett, vadregényes épületet pillantok meg. Tárva-nyitva a kert ajtaja, három német juhász vetné magát rám, ha a láncuk vissza nem rántaná őket. A hatalmas jószágok elzárják a bejáratot, s ugatásukkal felverik a csendet. Egy vállas, szigorú tekintetű férfi tűnik fel a kapuban, hosszú ideig nem is jön a közelembe, láthatóan bizalmatlan, mindössze annyit mond: a tanya Zemencsik Mátyásnéé, de nincs itthon az asszony. Később a férfi mégis bemutatkozik; övé a szomszéd föld, és figyeli az idegenek járását. Nagy a szolidaritás a tanyasiak között, mert a kutyák nem sokat érnek. Németh Gézának hívják az őrszemet, aki szerint még pitbullal sem lehet elrettenteni azokat, akik lopni jönnek.Pisztoly a sofőrnélA szomszéd tanya gazdája, Berta István szakadt, elhasznált ruhában dolgozik a földjén: a kukoricaszárat gyűjti kupacba. Bizalmatlanul méreget ő is, kezet sem fog velem, megtartja a három lépés távolságot, nem enged a közelébe.– Nem tudom, hogy kiféle, de én már óvatos vagyok, hiszen itt a környékben mindenki pórul járt. A kacsákat, tyúkokat és a kukoricát mind elvitték a szomszédoktól. Engem talán azért kerültek el a tolvajok, mert mindig itthon vagyok.Van, aki ragaszkodik a névtelenséghez. Eta asszony két éve költözött ki a pusztára, korábban lakótelepen volt házfelügyelő, a jobb megélhetés miatt választotta a tanyát.– Azt hittem, itt kint sokkal jobb lesz, de csalódtam. Mindössze annyi a különbség, hogy lakott tanyába nappal nem törnek be.A hetvenöt éves Módra Istvánnénak elege lett a tanyasi életből, őt a mórahalmi gondozási központban ismertem meg. A fejkendős, idős asszony kis híján elpityergi magát, amikor azt meséli el, miért költözött a városba.– Tavaly halt meg a férjem, és féltem egyedül. Egyik éjjel négyen törtek be hozzám, tizennégy tyúkomat leölték és elvitték. Hallottam a nagy zajt, de nem mertem kimenni. Tartottam attól, hogy engem is bántani fognak. Azon az éjszakán határoztam el, hogy eladom a tanyát. Hiányzik a régi kuckó, az volt az életem.Szorongásukkal úgy élnek együtt a tanyasiak, mint a köszvénnyel vagy a reumával. Azonban túlzás lenne azt állítani, hogy kinn, a pusztán mindenki retteg. Katona Ignác három kilométerre lakik a jugoszláv határtól, ötven éve él tanyán, de soha nem érte semmilyen bántódás. A hetvenhét éves Sipos Dániel két éve költözött Szegedről a külterületre, de még nem jutott eszébe, hogy biztonságával foglalkozzon. Unokája, a huszonegy éves Anikó azonban elmondja, éjszaka a diszkóból egyedül nem mer hazamenni.Harminc kilométerre az ásotthalmi, mórahalmi tanyavilágtól a Bács-Kiskun megyei Kisszállás polgármesteri hivatalának gépkocsivezetője, Kazi István megmutatja a pisztolyát. Akkor hordja a revolverét, amikor külterületre viszi a védőnőt, az orvost, vagy kimegy gazdálkodni. Erős és magabiztos férfi benyomását kelti, de egy idő után megértem, miért kért fegyverviselési engedélyt.– A kisszállási tanyavilág mellett húzódik közvetlenül a jugoszláv határ, ahol tucatszámra jönnek át a távol-keletiek, és ezen a környéken csellengenek, amíg el nem kapják őket. Az embercsempészek azt mondják nekik, hogy Németország szélén vannak, és a szerencsétlenek ebben a tudatban élnek. Még senkit sem bántottak, de amikor rájönnek, hogy átverték őket, irtózatosan dühösek lesznek és akkor jobb nem találkozni velük, legalábbis ezt mondják a környékbeliek.Örök téma az idegenek vándorlása, sokszor a falu orvosát, dr. Kasza Gézát is ezzel traktálják a tanyai betegek.– Amíg vizsgálom őket, szóba hozzák az életkörülményeiket. Főleg az időseket foglalkoztatja az idegenek járása, no meg némelyik arról mesél, éjszaka kisbaltával tér aludni: azt teszi a párnája alá.Nyugodt asszony benyomását kelti Nagy Andrásné, és biztos vagyok abban, hogy fejszét sem tart a lakásban. A három hatalmas kaukázusi juhászkutyá miatt nem merek belépni a portájára, a dühös állatokat a háziasszony sem tudja lecsillapítani. A kutyák valószínűleg azért ilyenek, mert bántották őket. Az elmúlt három évben háromszor törtek be Nagyékhoz. A négytagú család tanyája a bajai út közelében fekszik, ezért tartja érthetetlennek a fiatalasszony, hogy a házat a betörők kiszemelték.– Mindhárom alkalommal akkor pakolták ki az otthonunkat, amikor távol voltunk. Eddig azt hittem, hogy három hatalmas kutya elegendő a házőrzésre, a védelemre, de valamivel úgy megfélemlítették őket, hogy semmit sem ért a jelenlétük. Hozzánk kábítószerrel belőtt fiatalok törtek be, ezt onnan tudom, hogy el is kapták őket.Információs védőhálóA tanyai bolt ajtaját – a tulajdonos Korbély Zoltán – is háromszor bontották ki, és több százezer forint értékű élelmiszert vittek magukkal a tolvajok. Az utolsó incidens után külföldről hozott biztonsági berendezéseket a boltos, most azok mindenhatóságában bízik. A határ mellett valóban sokaknak volt már kellemetlen élményük. Az üressé vált tanyai paplakból még a harangot is elvitték, úgy látszik, a tolvajok semmire sincsenek tekintettel. Seres Antal a nyáron költözött Mezőhegyesről az egyik kisszállási tanyára. Nyugtalanul meséli: mióta két szomszédját kirabolták, éjszakánként idegesen ébred a kutyaugatásra. Az erdész felesége, Sebők Györgyné még soha nem nyúlt férje puskájához, de nekem azt bizonygatta, ha megtámadják, akkor védekezni fog.Kisszállás jegyzője, Czeglédi Zoltánné a rendőri jelenlétet tartja megoldásnak. Most már két körzeti megbízott dolgozik a vidékükön, s ez nyugtatóan hat. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Ferenczy László arról tájékoztat, hogy 1966 óta kiemelt figyelmet fordítanak a tanyasi településeken élők biztonságának javítására. Ebbe a munkába bevonják a határőrséget, a vám- és pénzügyőrséget, az önkormányzatokat, a polgárőröket, halőröket, vadőröket, mezőőröket. Mindenkivel együttműködnek, akivel csak lehet. A gyérebben lakott helyeken lovas járőr teljesít szolgálatot. Ahol nincs mezőőr, ott szorgalmazzák a szolgálat felállítását. Rajtuk kívül a szociálisgondozó-hálózat, valamint a polgárőrség tud sokat tenni a megelőzésért.Csongrád megyében is többféle modell létezik: a kisteleki tanyavilágban feltérképezték az egyedül élő öregeket, a járőrözők útvonalát hozzájuk igazították. Makó környékén a rendőrök a polgárőrökkel karöltve akcióznak a hagymatolvajok ellen, mert a hagymalopás a tipikus bűncselekmény. A vásárhelyi tanyavilágban a magányos emberek kapnak különleges figyelmet. A legnagyobb külterülettel rendelkező településen, Mórahalom környékén, ahol ezerháromszáz tanyasi él, új típusú védelmi programot dolgoztak ki. E modell lényegét a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szolgálatának vezetője, Szilágyiné dr. Bay Lujza őrnagy asszony ismerteti.– Mórahalom környékén pszichológiai és szociológiai felmérést végeztünk, és arra a következtetésre jutottunk, az emberek biztonságérzete akkor növekszik, ha védőhálóként információs hálózatot alakítunk ki. Három év kellett, hogy a rendszer jól működjön, amibe beletartozik a polgárőr, a mezőőr, a postás, a védőnő, a szociális gondozó, a tűzoltó és minden olyan személy, aki kapcsolatban áll a tanyasi emberrel. Ha konfliktushelyzet adódik, akkor ez a rendszer beindul, értesítik egymást, és a hálózat végén a rendőrség működésbe lép.A mórahalmi őrsparancsnok-helyettes, Sisler István őrnagy sorolja a tanyavédelmi program előnyeit, igyekszik meggyőzni a szisztéma hatékonyságáról.– Mórahalom környékén sikerült korlátozni a betöréses lopásokat és azóta, mióta ez a rendszer működik, rablás nem fordult elő. Visszaszorítottuk az utazó bűnözést, errefelé már nem merészkednek a távolabbi megyékből mindenre elszánt bűnbandák. Úgy látszik, az ő hírláncuk is jól működik. Jó partner a lakosság, nyáron segítettek abban, hogy két helyi betörőtársaságot elkapjunk.– Ezzel szemben azt tapasztaltam a tanyavilágban, hogy a sikerek ellenére még mindig sokan félnek.– Ezzel egyetértek, sajnos azt még nem tudtuk elérni, hogy az egyedül élő öregek ne szorongjanak. Nem sikerült megakadályoznunk a mezei lopásokat sem. Ezen a nyáron sok szivattyút loptak el, mert nagy volt az aszály, és a feketepiacon tekintélyes haszonnal adták tovább a berendezéseket. Ám azzal már dicsekednék, hogy a felderítés eredményessége ötvenszázalékos lett, ami az új tanyai védelmi rendszernek köszönhető.Mobil híján, gyalogAmolyan izgő-mozgó embernek tartják Papp Józsefet, a falugondnokot. Terepjárója hangját már messziről megismerik a pusztai emberek. Papp Józsefet mindenütt megsüvegelik, nemcsak jó tulajdonságai miatt, hanem mert ő az összekötő kapocs a civilizáció és a végtelen homokvilág között. Hatalmas utat jár be a falugondnok mindennap, és szinte nincs olyan magányos öreg, akit hetente többször is ne látogatna meg. Mindenki gondját ismeri, és ő is kiemelkedően fontosnak tartja a tanyai emberek biztonságérzetének növelését. Megmutatni még nem tudja, de elmagyarázza annak a „titkos fegyvernek” a működését, ami nemcsak a magányt oldja majd, hanem hamarosan bevethető lesz a tanyai banditizmus ellen is.– Húsz tanyasi idős ember otthonába szereljük fel kísérletképpen a nyomógombos vészjelző készüléket. Az öregek mindig a nyakukban hordhatják a jelzőgombot, amit ha megnyomnak, akkor a mórahalmi központban az ügyeletes csoport azonnal veszi a riasztást, és indulunk a helyszínre. Gond, hogy több tanyán még nincs villany, ezért egy elemes változaton törjük a fejünket.Lemértem, amíg az egyik tanyától a legközelebbi nyilvános telefonhoz elérek gyalogosan, negyven-hatvan perc telik el. Telefonvonal még kevés épült a pusztán, a mobilkészülék pedig a kevés járadékból élőknek megfizethetetlen. Amíg a homokon órákon át gyalogoltam, mindössze egy helybélivel találkoztam, aki az ottani szokás szerint megkérdezte, mit keresek. Azt válaszoltam, az időt. Furcsán nézett rám, azt hitte, kótyagos vagyok. Fanyar mosollyal csak annyit szólt:– Ne az időt, hanem a betyárokat keresse. Mert betyárvilág van errefelé...