Elmaradt a munkaügyi megegyezés

Nem született megállapodás az Országos Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén a minimálbér jövő évi emeléséről. A szociális partnerek egyetértettek a tervezettel, de a munkaadói oldal a terhek kompenzációját, a munkavállalói oldal pedig az emelésre épülő és azzal arányos bértarifarendszer bevezetését követeli. Történelmi pillanatnak nevezte Orbán Viktor a minimálbér jövőre tervezett emelését. Mint mondta: nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt tíz év gazdasági sikerei mögött jelentős szerepet játszott az a sajnálatos és igazságtalan tény, hogy a magyar munkavállalók jóval kevesebb bérért dolgoznak, mint ami megilletné őket.A kormány úgy látja, hogy az ország gazdasági helyzete – amelynek köszönhetően az elmúlt két évben nőtt a keresetek és a nyugdíjak reálértéke – lehetővé teszi a minimálbér jövőre 40.000, 2002-re 50.000 forintra való emelését. A miniszterelnök emlékeztetett: 1996-ban a munkajövedelmek 20 százalékkal csökkentek, a kormány a tervezett emeléssel ezt kívánja kompenzálni. Ugyanakkor Orbán hangsúlyozta: a kabinet célja a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, illetve az, hogy tisztességes munkából mindenki meg tudjon élni.Érezhető különbségnek kell lennie a segélyek és a keresetek között – szögezte le a miniszterelnök.Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy a kormány álláspontja nem áll meszsze a szakszervezetekétől. Hangsúlyozta: nem akarnak többet, csak a gazdaság növekedésével arányos bérnövekedést. A szakszervezetek jövőre, január 1-jei bevezetéssel negyvenezer forintos, 2002-re pedig 55 ezer forintos minimálbérre tettek javaslatot. Wittich ugyanakkor jelezte, hogy a minimálbér-emelés ágazatok és egyes állományok közötti hatása nem tisztázott. Az érdekvédők a bérfeszültségek feloldására egy, a növekedéssel arányos bértarifa-táblázatra tettek javaslatot. Eszerint: 40 ezer forint lenne a segédmunkások legkisebb bére, s ezt követően kellene meghatározni a betanított munkások, a szakmunkások, a közép- és a felsőfokú végzettségűek minimálbérét is. A legmagasabb szintre, az egyetemi végzettségűeknek 116 ezer forintos minimálbért indítványoztak. Borsik János, az Autonómok elnöke az ülésen kérte a kormányt, hogy a létminimummal kapcsolatos számításaik alapján javasolt 46 500 forintos minimálbér-ajánlatukat fontolja meg, és végezzen erre vonatkozó számításokat.– Megállapodás csak abban az esetben jöhet létre, ha a terhek kompenzációja is megtörténik – jelentették ki a munkaadói oldal képviselői. Dávid Ferenc szóvivő hangsúlyozta, hogy noha szükséges a munkavállalók méltányos bérezése, a vállalkozók érdekeit is figyelembe kell venni, ahol nem a szociális, hanem a piaci érdekek dominálnak. A munkáltatók szerint ugyanis a tervezett emelés a középvállalkozókat – főként a mezőgazdaságban, textiliparban – tönkreteheti, mivel saját erőből azt nem bírják végrehajtani. Dávid Ferenc rámutatott: az emelés sajátos módon éppen a magyar kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét csökkentené a multikkal szemben, mivel azokat lényegében nem érinti, így nem is terheli a minimálbér-emelés. Az oldal szerint a tervezet a kormánynak többletbevételt hoz, amiből a munkáltatók kiadásainak kompenzációját kellene fedezni. A munkáltatók ugyanakkor a szakszervezetek bértarifa-táblázatra vonatkozó javaslatát elfogadhatatlannak, a minimálbér-emelés mértékét pedig túlságosan gyorsnak tartják.A munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek tiltakoztak egy országgyűlési képviselő azon indítványa ellen, amely szerint ha három fordulóban nem születik megegyezés, a kormány saját hatáskörben döntsön a minimálbérről. A partnerek végül abban állapodtak meg, hogy jövő héten az OMT bér- és munkaügyi szakbizottságában további háttérszámítások és elemzések után folytatják a tárgyalást.