Hazánkban is stratégiaváltásra készül az RWE

Németország legnagyobb energetikai vállalata, az RWE AG eddig több mint egymilliárd márkát fektetett be Magyarországon. A cégcsoport részt vett a magyar energiaszektor privatizációjában, és az elmúlt néhány év alatt érdekeltségeket szerzett több áramszolgáltatóban, valamint a Novacom révén a hálózati telekommunikációban. Az RWE AG és a VEW AG fúziójával a konszern további társaságok tulajdonosa lett.Richard R. Kleintől, a konszern alelnökétől megtudtuk: a cég stratégiai elképzeléseinek megfelelően a vállalatcsoport magyarországi érdekeltségeinek működésében is változások várhatók. Az új és erősebb RWE elsősorban a villamosenergia-termelés, -szállítás és -szolgáltatás, a gázüzletág, a víz- és a szennyvízpiac, valamint a kommunális hulladékszállítás, -hasznosítás és -ártalmatlanítás területére helyezi a hangsúlyt, telekommunikációs piacát pedig fokozatosan feladják. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a magyarországi Novacom eladása is szóba kerülhet.Richard R. Klein hangsúlyozta, hogy az RWE európai stratégiájában Magyarországnak különleges szerepe van, mert vállalataikon keresztül meghatározó jelentőségű közműszolgáltatók és az egyik legnagyobb befektetők. Magyarország kiemelt szerepét jelzi az is, hogy a konszern cégeinek forgalma 1999–2000-ben 900 millió euró volt, míg a többi közép-európai érdekeltségük összesen 998 millió euró. Az RWE-csoport teljes forgalma 47,9 billió euró, ebből a külföldi részesedései 17,6 billió eurót jelentenek. A cég vezetői továbbra is bíznak a magyarországi árampiac 2001. júliusi liberalizálásában. Problémásnak látják viszont, hogy nem dőlt még el a piacnyitás mértéke. A piacnyitás befejezését, vagyis a minden fogyasztó számára szabad szolgáltatóválasztás időpontját 2010-re prognosztizálják. A németországi tapasztalatok szerint az ipari nagyfogyasztóknál a liberalizálást követő áramárcsökkenés 50 százalékos volt, a közepes és kisebb cégek esetében 20-30 százalékos, a lakosságnál 20 százalékos árcsökkenés következett be. Az árampiac nyitása az EU átlagában 60 százalékos, ezen belül 100 százalékosan bekövetkezett már Németországban, Svédországban, Finnországban és Angliában, de a 30 százalékos arányt minden országban elérték. A gázpiacot vizsgálva látható, hogy az unió országaiban már ugyancsak megtörtént a piacnyitás, ennek mértéke szintén országonként eltérő. Teljes, vagyis 100 százalékos liberalizálást Németország és Anglia hajtott végre. Magyarország esetében jelenleg 2002 körüli piacnyitással lehet számolni, ám ezen a területen még az árampiacinál is nagyobb a bizonytalanság – jelezte az alelnök.Az RWE AG vezetői szerint a német cégeknek érdekük, hogy minden piacot mielőbb teljesen liberalizáljanak, mert a versenyképességük ezt kívánja meg. Ugyanakkor az is látható, hogy az európai piacokon túl nagy a kapacitás az elektromos áram termelésére, és ez azt is eredményezte, hogy túl olcsó lett az áram, legalábbis a szolgáltatók szemszögéből nézve. Míg a nagy iparágak (vegyipar, gépgyártás, autóipar) élvezték az árcsökkenés előnyeit, addig az energetikai cégek profitcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. Egyes erőműveket be kell zárni, ugyanakkor fejleszteni szükséges az olcsón és környezetbarát módon termelő egységeket. Mindez rengeteg beruházást igényel, ám az energiapiac jövője szempontjából elkerülhetetlen – mondta végül az alelnök.