Két héttel a biarritzi csúcstalálkozó után

Október 13–14-én rendezte meg a francia elnökség a csodálatos üdülővárosban, Biarritzban az Európai Unió államfőinek informális csúcstalálkozóját. Az összejövetel célja volt mindenekelőtt megelőzni, hogy a december 7–9. között Nizzában megrendezendő hivatalos csúcstalálkozó kudarcba fulladjon. A korántsem kedvező előjelek prognosztizálására azért került sor, mert az intézményi reform céljából létrehozott újabb kormányközi konferencia (IGC/CIG) a kompromisszumkészség hiányában megfeneklett.Négy nagy kérdéscsoport köré csoportosulnak a megvalósítandó reformok. Az első három szorosan az intézményekre irányul: el kell dönteni, milyen öszszetételű legyen az Európai Bizottság (Bizottság) a bővítés után, újra kell számolni a tagállamok szavazatainak arányát a miniszterek tanácsában, és széles körben kell kiterjeszteni a minősített többség elvét a döntéshozatalban az egyhangúság elvének (vétójog) végleges kiszorítása érdekében. A negyedik tisztán stratégiai kérdés. Lehet-e egy előőrsöt kialakítani a legfelkészültebb és az integráció mellett legelkötelezettebb tagállamok köréből anélkül, hogy az az unió kohéziójának gyengítéséhez vezetne?Mivel az eddig megvalósított kontinentális integráció lényegesen több előnnyel járt a tagállamok kormányai, gazdasági szereplői és lakosságuk számára, mintha kimaradtak volna belőle, a tét tehát a megkezdett politikai és gazdasági integráció fejlődésének folytonossága.Dávidok és Góliátok harcaÉrthető tehát, miért olyan fontos egyes tagállamoknak, hogy lakosságuk (és burkoltan gazdasági súlyuk) reális mértékének arányában történjen meg a szavazatok átértékelése. Ugyanakkor a kisebb tagállamok értelemszerűen ellenzik az arányosság elvét, hiszen akkor szinte jelentéktelenné válna szerepük a döntéshozatal fórumain. A „nagyok” ennek megfelelően a végrehajtás szintjén tennének engedményeket a kisebb tagállamoknak: a nagyvonalú ajánlat a húszfős Bizottság tagjainak rotációs elven történő kinevezésére irányul, amelynek értelmében a nagy tagállamoknak sem lenne minden esetben biztosuk a Bizottságban. A kérdést azonban maga a soros elnök, Franciaország is többnyire árnyaltan fogalmazta meg elnöki, illetve kormányfői részről. Míg Jacques Chirac elnök a tagállamok súlyának átértékelésében látja az igazi kihívást, addig Lionel Jospin miniszterelnök a minősített többség elvének kiszélesítését tartja a tárgyalások kritikus pontjának.A szavazatok ponderálásának igénye, illetve a döntéshozatal demokratikus átalakításának terve a tagállamok hatalmi egyensúlyának átértékeléséhez vezet; tudják ezt a kicsi és a nagy tagállamok egyaránt. A vita éppen ezért különösen heves volt Biar-ritzban. Antonio Gutteres portugál miniszterelnök Guy Verhof-stadt belga kormányfővel uniszónóban azzal vádolták a négy nagy tagállamot, hogy a szavazati arányok újraszámolásával egyedül csak hatalmukat kívánják biztosítani. Giuliano Amato olasz és Jospin francia miniszterelnökök rögtönzött válaszukban kijelentették, hogy többnyire csak a kis tagállamoknak kedvező az uniós tagság, és ezért a nagy tagállamoknak sokszor lemondások árán kell kompromisszumot kötni partnereikkel a közösség érdekében.Különleges témaként vitatták meg az európai alapjogok chartájának tervezetét is, amelyet a kormányfők a nizzai csúcstalálkozón hivatottak ünnepélyesen parafálni. A dokumentum végleges tartalmának rögzítését akadályozza, hogy nem minden fél kezeli végleges ténynek, hogy a hivatkozási elvek közül kimaradjanak a történelmi vallási összefüggések, amelyek a kontinensen kialakult civilizáció kulturális hagyományának meghatározó elemei.Kedvezőtlen környezetbenAz unió tagállamainak kormányai az együttműködés elmélyítésének lassulását a nemzetközi feltételek kedvezőtlen alakulására vezették vissza. Az olajárak lavinaszerű növekedése nem segíti a lassuló gazdasági növekedést, illetve a dán vétó az euró dániai bevezetésére szintén kedvezőtlen hatással volt a közös valuta amúgy is gyengélkedő árfolyamára. De a jugoszláviai események is megosztották a tárgyaló feleket Biarritzban. A közel-keleti válság pedig teljesen felborította az első nap eredetileg intézményi reformokra vonatkozó napirendi pontjait.Pierre Moscovici francia európai integrációs miniszter ambiciózus elképzelése szerint a minősített többség elvét és az előőrs kialakításának tervét olyan módon lehetne ötvözni, hogy az, bizonyos feltételek mellett, az elit csoport működési mechanizmusát rugalmassá tegye. Az elképzelés az intézményi reformokról szóló tárgyalásokon nagyot lendítene, ha pontosan meg lehetne határozni, hogy melyek ezek a feltételek.Mindenesetre a csúcstalálkozó eredményeként nyugtázhatjuk azt a tényt, hogy a tagállamok szűk körű előőrsének tervét nem az exkluzivitás, hanem az inklu-zivitás elve jellemzi majd az elkövetkező években – állapodtak meg a tagállamok vezetői. Ismeretes ugyanis, hogy Chirac elnök berlini beszédében, amikor is a felkészültebb tagállamok intenzívebb integrációs szándékáról beszélt (lásd Európa melléklet július 26-i számában), megemlítette az előőrs titkársága felállítására vonatkozó igényét, amelyet több kis tagállam kormánya némi aggodalommal fogadott.A „kemény mag” kialakításának terve a „többsebességes Európa” modelljét vetíti előre, amelyben a tagállamok nem azonos súllyal, szerep és hatáskörrel rendelkeznének. Érthető tehát, hogy a jövőben kialakítandó előőrs inkluzív jellege, vagyis a nyitottság és a befogadó- készség elvének rögzítése ebben az összefüggésben megkönnyebbülést váltott ki.A fejlődés érdekében „Biarritz szelleme”, amire a francia külügyminiszter szívesen hivatkozott, csak úgy váltható be, ha a tagállamok decemberig képesek lesznek eldönteni, milyen irányba tekerjék tovább a történelem kerekét.Summa summarumChirac elnök azonban egyértelműen leszögezte: „ki van zárva”, hogy bármelyik tagállam egyedül megakadályozza az előőrs felállítását – ugyanis erre vonatkozó jogi lehetőséget biztosított az Amszterdami szerződés.Mégis, egyre kevesebb esély van arra, hogy a tagállamok egy csoportja a szerződésen kívül helyezze magát, és létrehozza az úgynevezett megerősített együttműködést egyes tagállamok akarata ellenére; azt azonban, hogy a kevésbé elkötelezettek az előőrs kialakítását megakadályozzák, sokan elképzelhetőnek tartják Brüsszelben.De az igazi veszély mégsem az, hogy a tagállamok kohéziója időlegesen megbomlik az ambiciózus tervek mentén, hanem az, hogy a tárgyalások immár visszakerültek a szokásos bürokratikus szintre, amelyről két napig elmozdulni látszottak.