Kiállítások évadja Párizsban

A Földközi-tenger környékének színei és hangulataiCourbet-tól Matisse-ig; egy névtelen mecénás által összegyűjtött képek, szobrok Cézanne-tól Giacomettiig; Manet csendéletei;egy orvosból lett jól ismert műgyűjtő, Gustav Rau féltettkincsei Fra Angelicótól Bonnard-ig; Etiópia keresztényművészetének remekei; a császárkori Kína; kortárs művészet „kicsiben”: Art Paris és nagyban: FIAC – íme néhány Párizs legérdekesebb októberi képzőművészeti kiállításai közül.Különösen gazdag kulturális kínálat hozza zavarba októberben a francia fővárosba látogatókat. A Champs-Elysées és Párizs díszes hídja, a Pont Alexandre III. szomszédságában, egymással szemközt áll Párizs két nagy kiállítócsarnoka: a Grand Palais és a néhány napig még zárva tartó Petit Palais. Mindkettő 1900-ra készült el, s mindkettő ma is reprezentatív kiállítások bemutatóhelye. A Grand Palais előtt a jövő év január 15-ig hatalmas kék transzparens hirdeti: Mediterráneum Courbet-tól Matisse-ig. Azoknak a többségükben francia festőknek – Courbet, Cézanne, Cross, Braque, Renoir, Monet, Puvis de Chavannes, Picasso, Matisse, Signac, Derain, Bonnard – a munkáit gyűjtötték itt össze, akik 1850 és 1925 között fedezték föl a Földközi-tenger partját, ott telepedtek le, s ott, a dél színei és fényei között keresték és találták meg új kifejezési eszközeiket. A franciákon kívül itt van Dalí, Munch és a kevésbé ismert Willumsen, Sorolla és Rysselberghe egy-egy műve is. A tárlat, amely Courbet A tengerpart Palavas-nál című festményével kezdődik, némileg didaktikusan, témák szerint rendeződik (partok, sziklák, mitológia, nyaralás, kikötők, horgászok, vitorlák; buja növényzet, kilátás a tengerre).A Szajna bal partján, nem messze a másik oldalon álló Louvre-tól, a vasútállomásból lett múzeumban, az Orsay-ban az állandó kiállítások mellett Manet csendéleteit gyűjtötték össze. Ha lehet, még nagyobb érdeklődést váltott ki az a példaszerűen megrendezett időszakos kiállítás, amely egy magát megnevezni nem akaró mecénás gyűjteményét mutatja be Cézanne-tól Giacomettiig címmel. Az inkognitóját megőrző adományozó 74 festményt, 27 rajzot, öt szobrot és három értékes művészeti könyvet ajándékozott különböző franciaországi múzeumoknak. A képek többségét az elmúlt huszonöt évben külföldön vásárolta meg, majd eljuttatta Franciaországba. Így került vissza Cézanne híres rózsaszín alapú Önarcképe, Monet Virágok kristályvázában című képe, Klee, Mondrian, Bonnard, Vuillard, Sérusier, Gauguin, Manet, Degas, Picasso, Léger, Tal Coat (Pierre Jacob) több műve, és lett francia múzeum tulajdona Giacometti négy szobra, a Reverdyről készült ceruzarajzportré és még sok értékes mű, így együtt most láthatja őket először a közönség.Jól ismert viszont az a német műgyűjtő, Gustav Rau, aki értékes képkollekcióját az UNICEF-nek adományozta. Az anyag most a Musée Luxembourg-ban látható, közel a Trinité-templomhoz, a rue Vaugirard-hoz és a rue Bonaparte-on álló Párizsi Magyar Intézethez. (Ennek azért van jelentősége, mert jövőre, a magyar kultúra franciaországi bemutatkozásának idején itt kap helyet a mi egyik nagy kiállításunk is!) A Rau-gyűjtemény öt évszázad nyugat-európai remekműveit vonultatja fel, köztük Fra Angelico, Canaletto, Greuze, Boucher, Fragonard, Lucas Cranach, El Greco, José de Ribera, Renoir, Manet, Corot, Degas festményeit. A Musée Luxembourg a világ egyik legrégebbi múzeuma. Itt nyílt meg a nagyközönségnek szánt első múzeum 1750-ben, majd 1818-ban itt kapott helyet az „élő művészek” első múzeuma, és itt is maradt 1937-ig (akkor nyílt meg Párizs városának modern művészeti múzeuma). A palota a francia szenátus székhelye, a szenátus őrködik azon, hogy a múzeum színvonalas kiállításoknak adjon helyet.A Luxembourg-kertet övező kovácsoltvas kerítésen nagyméretű légi fotókon az egész világgal ismerkedhetnek az arra járók. A Föld az égből nézve című szabadtéri kiállításon azokból a képekből láthatnak válogatást, amelyeket Arthur Bertrand készített helikopterről, tizenöt éven át.A könyv- és az ötvösremekek kedvelőinek szerezhet örömöt az Etiópia keresztény művészetét megismertető tárlat, amely a volt vásárcsarnok, a Les Halles helyén felépült Forum múzeumában, a Pavillon des Arts-ban látható. A lesötétített termekben csodálatos kézírásos könyvek, festett pergamenek Krisztus és Mária életét elbeszélő történetekkel, szentek életrajzaival és ikonok, keresztek, kelyhek.Innen néhány lépésnyire, a Beaubourg mellett külön épületben rekonstruálták, mégpedig állandó kiállításon, a román származású francia szobrász, Constantin Brancusi hajdani műtermét, amelyet a művész 1956-ban hagyott a francia államra azzal a kikötéssel, hogy a benne lévő anyaggal együtt kell fenntartani. Brancusi 1904 és 1957 között élt Párizsban. Az üvegtáblák közé zárt térben a látogató végignézheti a szobrász munkaeszközeit, alkotásait, kedves tárgyait, és teljes képet kaphat a fokozatosan kialakított négy műteremről.Október 25-én nyílt meg a Porte de Versailles-nál a világ leglátogatottabb modern képzőművészeti vására, a FIAC (Foire internationale de l’art contemporain). A művészeti galériák körében nem kis felzúdulást keltett a hír, hogy az eddig megszokott válogatás helyett az idén minden galéria csak egy művész munkáit mutathatja be. Olyannyira, hogy voltak olyan galéristák, akik csak a FIAC „kistestvére”, új konkurense, a második Art Paris által megrendezett vásárra jelentkeztek, amely 23-án zárt be a Louvre-ba vezető, föld alatti folyosórendszerben, a Carrouselben. Hetvennégy kiállító volt jelen, egyharmaduk külföldi. A FIAC kurátora, Véronique Jaeger viszont kitart amellett, hogy indokolt a változtatás. Amint több helyen is nyilatkozta: a kuratórium tagjaival együtt azért határoztak az egyéni kiállítások mellett, mert úgy gondolták, a művészeti vásárok mind hasonlítanak egymásra, gyakran ugyanazokat a képeket látni Párizsban, Bázelben, Chicagóban, Berlinben. Épp az nem látszik, hogy egy-egy galéria milyen jelentős szerepet játszhat a művészek életében. A 2000. évi FIAC-on valami eredetivel akartak előrukkolni, s ez sikerült is. A 196 egyéni kiállításon 196 művész – 85 százalékuk ma is élő – munkáit (korábban általában 2500 művészét!), festményeket, grafikákat, szobrokat, fotókat, videoinstallációkat mutatja be 23 ország közel kétszáz galériája (Magyarországot a Várfok Galéria képviseli Fehér László műveivel). Az idei FIAC-ra visszatértek jelentős külföldi kiállítók, és jöttek olyanok is, akik még soha nem voltak itt jelen.A monacói Gam Galéria Magritte-tal, a kölni Gmurzynska Rodcsenkóval, a New York-i Goodman Daniel Burennel (az ő „oszlopait” láthatjuk a Palais Royal udvarán), a párizsi Meyer és a New York-i Zabriskie Man Rayjel, a New York-i Sheehan Andy Warhollal, a Knokke le Zoute-i Pieters Niki de Saint-Phalle-lal (az ő mókás, mozgó vízköpő szobrai díszítik a Beaubourg és a Saint-Merri-templom közötti szökőkutat) jelentkezett.Október 28-án kezdődik a kínai kulturális szezon Franciaországban, a Théâtre des Champs-Elysées-n, a hagyományos zenét játszó kínai nemzeti zenekar koncertjével. A nagyközönség november 2-tól 2001. február 25-ig a Petit Palais-ban láthatja a Kína: a császárok dicsősége című kiállítást, amely a legkorábbi időket kutató régészeti ásatásokon 1973 után előkerült leleteket mutatja be. A nagyszabású kiállítást, amelynek kurátora Gilles Beguin, az ázsiai művészetekre specializálódott Musée Cernuschi munkatársa, Roland Michaud-nak a nagy falról készült fotói vezetik be, és egy kortárs festő, Zao Wou-ki munkái zárják.