Még nem döntöttek a Mol kérelméről

Bírálja a Mol kockázatkezelését a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója, és változatlanul túlzónak tartja, hogy a Molnak százmilliárd forintos vesztesége származott volna a hatszázalékos gázáremelésből. Kifogásolhatónak tartja még, hogy a Mol nem alkalmazott védelmet a piaci árakkal szemben a földgázszerződésben. Azt viszont elismeri: előbb-utóbb át kell térni a piaci árak alkalmazására.A kormány felismerte, hogy olyan világgazdasági folyamatok zajlanak, amelyektől lehetetlenség elszigetelni a magyar gazdaságot – közölte véleményét a kormány keddi gázárdöntéséről Kaderják Péter, a MEH első embere. Nyitott kérdésnek véli még azt, hogy meddig lehet fenntartani a jelenlegi helyzetet, vagyis hogy a gazdasági élet képviselőinek egy része a többieknél drágábban jusson földgázhoz. A főigazgató mindenesetre úgy látja, hogy hosszú távon elkerülhetetlen az árak felszabadítása.Kaderják Péter szerint komolyan meg kell fontolni azt, hogy már a jövő évben liberalizálják a piacot azon nagyipari fogyasztók számára, amelyek gázszámlái november elseje után 43 százalékkal emelkednek. Ha a nagyfogyasztók nem élvezhetik az importárnál olcsóbban kitermelt hazai földgáz előnyét, úgy egyetlen monopolvállalat, jelesül a Mol szeszélyeinek sem szabad kitenni őket. Ennek tükrében lehetővé kell tenni az adott cégeknek, hogy ne csak a Moltól vásárolhassanak földgázt, ha valamelyik szomszédos országból azt olcsóbban be tudják szerezni – közölte kérdésünkre Kaderják Péter. A főigazgató szerint a gazdasági miniszter rendeletben kötelezheti a Molt arra, hogy hatóságilag megállapított díjszabás ellenében tegye hozzáférhetővé más szolgáltatóknak is földgázszállítási és -tárolási eszközeit. Ebben különbözik a Mol és a MEH véleménye, mivel a Mol kifejezetten piaci tevékenységnek tekinti a gázszállítást és -tárolást, az energiahivatal viszont természetes monopóliumnak tartja.A Mol ár-felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az energiahivatalhoz a kormány júliusi egységes gázárdöntése nyomán. Bár még nem készült el a jelentés, a MEH bizonyos mértékben jogosnak tartja a Mol kifogásait, hiszen a tervezett 25 helyett 40 dollárra emelkedett az olaj hordónkénti ára, ugyanakkor a forint–dollár árfolyam is drámaian megváltozott (az év eleji 240–250 forint helyett ma már 318–320 forintot is elkérnek egy dollárért). Ugyanakkor hiányosságokat is felró a Molnak a MEH: a Mol már 1996 óta alkalmaz pénzügyi kockázati technikákat, s az árfelülvizsgálat során a MEH számára bebizonyosodott, hogy az olajcég pénzügyi menedzsmentje a kockázatkezelésben „nem állt a helyzet magaslatán” – fogalmazott Kaderják Péter. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Mol elutasította a Gazprom azon 1998-as javaslatát, hogy a Mol és a Gazprom közötti gázárszerződésbe építsenek minimum- és maximumárat, tehát egyik vagy másik cég rovására függetlenítsék a gáz árát a szélsőséges kilengések következményeitől.