Megváltozik a polgári törvénykönyv

A Magyar Nemzet értesülése szerint az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy – a Ptk. módosításának keretében – változzanak a jogi személyek névviselési szabályai. A cél az, hogy vállalkozások ne élhessenek vissza más módon a névviselési joggal. Ezenkívül változások várhatók a véleménynyilvánítás szabadságát, a hátrányos megkülönböztetést, a jó hírnév és a személyes adatok védelmét szabályozó passzusban. A Ptk.-nak ki kell mondani: ha valamely szervezet olyan nevet használ, amely egy másik szervezetre utal, az jogszabálysértő – nyilatkozta lapunknak Sáriné Simkó Ágnes, az igazságügyi tárca miniszteri biztosa.A miniszteri biztos elmondta: az Igazságügyi Minisztérium tervezete a Ptk. teljes korszerűsítésére törekszik a személyhez fűződő jogokkal összefüggésben. Nem változik az az alapvető szabály, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, valamint nem sérti e jogokat az a magatartás, amihez az érintett hozzájárul.A hatályos törvénykönyv szerint különösen az jelenti személyek hátrányos megkülönböztetését, ha valakit neme, faja, felekezete alapján diszkriminatív módon ítélnek meg. Ezt a felsorolást meglehetősen szűknek ítélte az IM. Az új megfogalmazás kimondja: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az érintettek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, különösen nemük, fajuk, nemzetiségük, társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, életkoruk, felekezetük, etnikai hovatartozásuk, családi állapotuk, testi vagy értelmi fogyatékosságuk, valamint képzettségük szerint.A véleménynyilvánítás, a szólás- és sajtó-, valamint az információszabadságra is kiterjed a törvény védelme. Új szabálynak javasolja a tárca, hogy a személyhez fűződő jogok védelme foglalja magába a véleményalkotás és -nyilvánítás szabadságát, ami a jogosultat megilleti a vélemény igazságtartalmától függetlenül. Tehát a téves értékítéletet is megilleti a védelem. Az egyetlen korlát, hogy személyhez fűződő jogokat sért a véleménynyilvánítás akkor, ha az indokolatlanul sértő, lealacsonyító, megalázó.Az igazságügyi tárca az adatvédelmi szabályokkal összhangban mondaná ki: mindenkinek joga van arra, hogy megismerje a közérdekű adatokat. Újdonság, hogy közszereplő esetében csak akkor alkalmazhatók ezek a rendelkezések, ha a jogsértést szándékosan vagy súlyosan gondatlanul követték el. Az új jogszabály átvenné azt az alkotmánybírósági megállapítást, hogy a közszereplők tűrési küszöbének magasabb szinten kell lennie.A miniszteri biztos fölhívta a figyelmet: a jelenleg hatályos szabályozás azt mondja, hogy helyreigazítást lehet kérni abban az esetben, ha valakinek az írott vagy az elektronikus sajtó úgy sérti a személyhez fűződő jogait, hogy róla valótlanságot állít. Eddig gyors orvoslás nem volt arra az esetre, amikor a sajtó valakinek a személyhez fűződő jogait nem valótlansággal sértette, hanem például a magántitok nyilvánosságra hozatalával. Bevezetné az IM a sajtóelégtétel intézményét, ami „párja” a helyreigazításnak. A szabálytervezet kimondja: ha valakinek a személyhez fűződő jogát a nyomtatott vagy az elektronikus sajtó más módon sérti, akkor az illető olyan közlemény közzétételét kérheti, amely számára elégtételt nyújt. A közlésre nyolc napon belül kerülne sor, és ha elmarad, az érintett bírósághoz fordulhat. Ezt egyébként most is megteheti, vagyis az újdonság az, hogy az ügy korábbi állapotában elsimulhat a konfliktus.Lépést szeretne tartani a korral az IM, amikor jelezni kívánja a Ptk.-ban is, hogy létezik az internet. Kimondanák, hogy abban az esetben, ha valakinek a személyhez fűződő jogait sértő közlemény egy meghatározott személy rendelkezésére álló területen – például honlapon – jelenik meg, akkor a sajtó-helyreigazításra, illetve elégtételre vonatkozó szabályokat a honlap tulajdonosával szemben kell érvényesíteni. Pontosabb rendelkezések szólnak majd arról, hogy a nyilvános közszereplés esetében nem szükséges hozzájárulást adni a kép- és a hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához. Ugyanakkor a nem nyilvános szereplés rögzítéséhez és felhasználásához a jogosult külön hozzájárulására van szükség. A magán- és levéltitok-szabályozásnál, illetve a személyes adatok védelmével kapcsolatban a miniszteri biztos kiemelte az információs önrendelkezési jogokra vonatkozó indítványt. Kimondanák, hogy az információs önrendelkezési jog megsértését jelenti a személyes adatok kezelése az érintett beleegyezése nélkül, illetve az adatok tárolása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala.