Bábolna múltja és jövője

A Bábolnai Ménesbirtokot 1789-benalapították,hogy a hadsereg számára lovakat tenyésszen és szállítson. A település története azonban ennél jóvaltávolabbravezethető vissza.Bábolna-puszta neve egy 1268-as oklevélben bukkan fel először.Az Alföldről Bécsbe hajtott híres magyar szürke marhát a hosszú út után itt válogatták át utoljára s adták el a komáromi és a győri mészárosoknak. Ma is őrzi ennek emlékét Bábolna főutcája: a Mészáros utca. Később a Szapáry grófok kezébe került a birtok, majd 1789-ben II. József a mezőhegyesi ménes vezetőjének – Csekonics Józsefnek – a javaslatára megvásárolta, újabb ménesintézetet alapítandó.1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait sok országban igen nagy becsben tartják ma is. A mintegy 250 lóból álló arab ménes alapját kilenc törzsmén és 72 törzskanca alkotja. Az arab telivér tenyésztésében kiemelkedő értéket jelentenek a tiszta vérű egyiptomi arab telivérek.Bábolna az 1960-as évektől kezdve mint korszerű mezőgazdasági nagyüzem a magyar baromfitenyésztés és iparszerű termelés fellegvára lett. A mezőgazdasági termelés főbb ágazatainak hazai kialakulása összeforrott Bábolna nevével.A Burgert Róbert által létrehozott és abban az időben jól működő Bábolna fejlődési modellje a folyamatos növekedés és a tevékenységi körök kiterjesztése volt szinte mindenre. Ez akkor jól is működött, Burgert Róbert zseniálisan rakta össze a „birodalmat”, amely a 80-as évek közepéig töretlenül fejlődött. Aztán az ekkor kezdődő olajválság, az arab világ exportpiacainak megszűnése, a KGST fokozatos összeomlása mind-mind olyan tényezők voltak, amelyeket figyelembe kellett volna venni. Ez azonban nem történt meg, s a Burgert után következő vezetők sem akarták tudomásul venni, hogy a világ elhaladt Bábolna mellett. Mára oda jutottunk, hogy a kérdés úgy szól: megmarad-e Bábolna, vagy egy visszafordíthatatlan veszteség- és adósságspirálba kerül. Ez utóbbit elkerülendő vált szükségessé a költségek drasztikus csökkentése, a hatékonyság növelése, a korábban nem jellemző racionális létszámgazdálkodás bevezetése.A jövőkép nagy dilemmája, hogy képes-e Bábolna saját erejéből addig fejlődni, hogy versenyképes hatékonyságával önálló vállalatként megtalálja helyét a XXI. század Európájában. Sajnos Bábolnára is igaz az a magyar agrárszektort jellemző helyzet, hogy a fejlesztés, az európai követelményeknek megfelelő átalakítás a belül megtermelt jövedelemből nem oldható meg. Bábolna egyetlen reális lehetősége önmaga és a mögötte álló sok tízezer vidéki egzisztencia fenntartására az, ha olyan alkalmas befektetőt talál, aki számára stratégiai lehetőséget jelent a bábolnai termelési vertikumba való belépés.A fenti tényezőkre tekintettel a Bábolna Rt. igazgatósága a cég menedzsmentjével közösen több verziót dolgozott ki, amelyeknek része a továbbfejlődéshez és a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez szükséges tőkebevonás is. A megoldások között szerepel a nemzeti kulturális örökség részének tartott ménesbirtok, a hozzá tartozó műemlék épületegyüttes, az arab ló tenyésztése, az erdészet-vadgazdálkodás és az idegenforgalom elválasztása a versenyszférában tevékenykedő baromfi-tenyésztési, élelmiszer-ipari vertikumtól. Míg az előzőek a jövőben is értelemszerűen tartósan állami tulajdonban maradnának, addig az utóbbinál lehetséges, sőt szükséges a tőkebevonás, ha úgy tetszik, privatizáció, mert a fejlesztésekhez pénzre van szükség, amely belső forrásból nem áll rendelkezésre. Azok a tevékenységek, amelyek nem tartoznak az előzőekben felsoroltakhoz, tehát a sertéstenyésztés, a juhtenyésztés, valamint a Bábolnától távol lévő külső gazdaságok esetében a magánkézbe adás a legjobb megoldás.Bábolna földrajzi fekvésénél, több mint két évszázados kultúrájánál, a környéken található idegenforgalmi látványosságoknál fogva kifejezetten alkalmas arra, hogy a minőségi a lovas, vadász- és gyógyturizmus regionális központjává fejlődhessen. Ez szinte független a Bábolna Rt. jövőbeli sorsától, hiszen ezek az adottságok megvannak, élni kellene velük. Ha belegondolunk, hogy a termálforrásokra felépíthető gyógyszállók, a lovas hagyományokhoz illő lovas turizmus mennyi vendéget vonzana ide, akkor talán mindenki beláthatja eme elképzelés realitását. Pannonhalma, Győr, Zirc, Tata vagy a komáromi erődrendszer közelsége olyan kézzelfogható értéket és látványosságot jelentenek, nem beszélve a bakonyi táj érintetlenségéről és közelségéről, amelyekre biztosan lehet alapozni a bábolnai minőségi turizmust.A Bábolna Rt. jövőképének alapját az az elképzelés jelenti, hogy a versenyszférában működő baromfiipari integrációt át kell vinni az európai csatlakozás utánra. A mai Bábolna egyik megkérdőjelezhetetlen értéke és versenyelőnye a tenyésztési háttértől a takarmányozáson át a konyhakész termékekig átnyúló vertikális integráció. Ezen integráción belül nyílik lehetőség arra, hogy több százezer tonna magyar gabona baromfihússá átalakulva bejusson az európai nagyáruházakba, és ez ad lehetőséget arra is, hogy kisebb és nagyobb léptékű mezőgazdasági vállalkozók ezrei megélhessenek a baromfinevelés szigorúan zárt technológiai folyamatából. Ez az integráció adja meg az esélyt arra, hogy a magyar baromfiipar európai keretek között is eladható legyen. Három kulcsterületen tud a bábolnai integrált rendszer értékeket felmutatni: a teljes technológiai folyamatban nyomon követhető ellenőrizhető húsminőség, az állattartás körülményei és a környezetvédelem.Még csupán egy-két éve is a nagy európai vevők szakemberei főként a vágóhidak higiéniai állapotára voltak kíváncsiak. Ma az átfogó ellenőrzések a vágóhidaktól visszafelé kiterjednek az állattartás egészségügyi állapotára, de a megetetett takarmány előállítási körülményeire is. A tartott állatok jóléte és a környezetvédelem egyre fontosabb szempont a fejlett világban. Bábolnán is van még tennivaló e téren, bár a megfelelő technológia telepeink egy részén már rendelkezésre áll, anyagi korlátaink szabnak határt a továbblépésnek. Az elmúlt években a vállalati integráció sajátos kiterjedtségére támaszkodva kialakult egy olyan környezetfelelősségi rendszer, amely képes e kérdést megnyugtatóan kezelni.Ugyanakkor azt is látni kell, hogy önmagában ez az érték még kevés a továbbfejlődéshez, a nemzetközi versenyképesség megtartásához. Az utóbbi néhány évben világviszonylatban soha nem tapasztalt koncentráció indult el a baromfi-feldolgozás területén, amely tendencia igaz Európára is. Két-három világcég tartja kezében a piac döntő hányadát, ők váltak a multinacionális üzletláncok beszállítóivá. Ezek nagyságára jellemző, hogy egyetlen feldolgozóvonaluk kapacitása meghaladja a legnagyobb hazai baromfis cégek lehetőségeit. Ezeket a realitásokat tudomásul kell venni, továbbá azt is, hogy nem elég az üzleti sikerhez a kétségtelenül jól hangzó és a minőséget garantáló „Bábolna név”. Éppen ezért szükséges, hogy Bábolna a jövőben valamelyik világpiacon is meghatározó integrációhoz tartozzon, így bekerülhessen a multik beszállítói körébe. Az elengedhetetlen fejlesztések saját erőforrásokból nem oldhatók meg, s ma Magyarországon nincs olyan tőkeerős vállalkozás, amely a tízmilliárdos nagyságrendű tőkeemelést fel tudná vállalni. A bábolnai baromfi-tenyésztési és élelmiszer-ipari integráció jövőjét egy nagy európai integráció szerves részeként lehet elképzelni, magas minőségű továbbfeldolgozott termékekkel, biotermékek egyre nagyobb térnyerésével. Így megőrizhető mintegy háromezer ember munkahelye és több ezer, az integrációhoz kapcsolódó magántermelő egzisztenciális biztonsága.