Bűnözők pártalapítási kísérlete

Háromszázmillió forintot különítettek el bűnözők 1993-ban pártalapításra. A rendőrség fellépése meghiúsította elképzeléseiket. A Nemzetbiztonsági Hivatal átküldte az olajbizottságnak azt a 41 aktát, amely a titkosszolgálatok nyomozása során olajügyekben a hivatalnál keletkezett.A rendőrség 1993-tól kezdve érzékelte, hogy a szervezett bűnözői körök megindították az első jelentősebb olajügyleteket – mondta Pintér Sándor az olajbizottság tegnapi ülésén. A korábbi országos rendőrfőkapitány értékelése szerint a rendőrség időben és megfelelően reagált ezekre, a kezdeti tétovázást a törvényi szabályozás hiánya okozta. Az ORFK 1993-ban javasolta a kettős árrendszer megszüntetését is, ám azt a parlament nem fogadta el. A rendőrség 1993-ban 440 olajvisszaéléssel kapcsolatos ügyben nyomozott, s 25 milliárd forintos elkövetési értéket sikerült bizonyítania – hangzott el.Kérdésre válaszolva a belügyminiszter elmondta: 1993-ban a bűnözők pártot akartak alakítani, e célra háromszázmillió forintot különítettek el. Minderről a rendőrség valamennyi parlamenti párt vezetőjét, a kormányfőt és a köztársasági elnököt is tájékoztatta, így a kezdeményezés kudarcba fulladt. E bűnözők között még nem voltak „olajosok”, az elképzelés mögött betöréssel, kocsilopással és prostitúcióval foglalkozó körök álltak. Pintér Sándor a meghallgatás után újságírói felvetésre megerősítette: a szervezetet republikánus párt néven kívánták bejegyezni.A délutáni ülésen a polgári titkosszolgálatokat felügyelő, illetve irányító tárca nélküli miniszterek meghallgatására került sor. Gálszécsy András – aki 1990–92 között töltötte be ezt a posztot – elmondta: hivatali ideje alatt a korrupció és az olajbűnözés még nem volt annyira kiterjedt, hogy az állam biztonságát veszélyeztesse. Füzessy Tibor, az 1992 júniusa és 1994 között hivatalban lévő miniszter kiemelte: felügyelete alatt a titkosszolgálatok többször észlelték a szervezett bűnözés nyomait, de olyan adat, amely miatt további lépéseket kellett volna tenniük, nem merült fel. Nikolits István, a Horn-kormány minisztere hangsúlyozta: a titkosszolgálatokról szóló 1996-os törvény megszületése után az NBH nem foglalkozott a szervezett bűnözés egészével, csak azon elemeivel, amelyek az állam biztonságát és működését veszélyeztették. A fennmaradó részt köztörvényes bűnként kezelte, és az információkat a megrendelő szerveknek átadta.Demeter Ervin jelenlegi miniszter elmondta, hogy az NBH első, olajügyekkel kapcsolatos dokumentuma 1993-ban keletkezett, és a hivatal összesen 41 ilyen aktával rendelkezik, ezek közül 33-at kapott meg a rendőrség, hatot a hivatalt irányító miniszter, egyet a VPOP és egyet az ÁSZ. A miniszter az iratok jegyzékét átküldte a bizottságnak, és közölte: nem látja akadályát, hogy a képviselők az információkat megismerhessék.A megjelentek nem tartották kizárhatónak, hogy volt hazai vagy külföldi titkosszolgálati tisztek bekapcsolódtak a szervezett bűnözésbe, ám hangsúlyozták: erre nincsenek bizonyítékok. Nikolits kijelentette: ha a képviselők átolvassák a 41 dokumentumot, az újabb lendületet adhat a bizottság munkájának.Nógrádi Zsolt állításairól – miszerint titkosszolgálati tisztek készítették fel, s tőlük származó dokumentumokkal rendelkezik – Demeter Ervin úgy vélekedett, hogy nem vehetők komolyan. Az NBH szigorú iratkezelési szabályai következtében alacsony a valószínűsége annak, hogy onnan dokumentumok kerüljenek ki, az pedig kizárható, hogy a szolgálat emberei készítették őt fel – mondta. A testület meghallgatta még Homoki Jánost, a HM politikai államtitkárát a Csikós József érdekében tartott 97-es interpellációjáról, illetve Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét is, aki a „mesedélutánok tárgykörébe tartózónak” ítélte Pintér állítását, miszerint bűnözői párt alakulását hiúsította volna meg.