Valós jogköröket akar a Vajdaság

A kisebbségi nyelvek hivatalos használatáról szóló köztársasági törvény megváltoztatását kezdeményezi a vajdasági kisebbségügyi és közigazgatási titkárság – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Korhecz Tamás, az elmlített tárca vezetője.A Vajdaságnak alkotmányosan léteznek bizonyos jogkörei, különösen a nemzetiségi viszonyok területén, és a különböző fejlesztési tervek kidolgozásában. A valóságban azonban a Szerbia alaptörvényében meghatározott jogosítványok egyikével sem rendelkezik az autonóm tartomány – hangsúlyozta lapunknak Korhecz Tamás. Hozzátette: ezeket a jogköröket a köztársasági törvényeken keresztül kellett volna a Vajdaságnak megkapnia, ellenben ez eddig egyetlen jogszabály esetében sem valósult meg. A Szerb Köztársaság rendre olyan törvényeket hozott, amelyekkel a Vajdaság alkotmányban előírt hatásköreit csorbította.„Amikor a Szerbiai Demokratikus Ellenzék és a Vajdasági Magyar Szövetség átvette a tartomány irányítását, akkor olyan helyzetben találtuk magunkat, amelyben a Vajdaság gyakorlatilag semmilyen lényeges hatáskörrel nem rendelkezett” – fogalmazott Korhecz Tamás. A kétmillió lakosú tartomány költségvetése semmilyen önálló forrást nem foglal magába, a 2,5 millió dolláros évi büdzsét a központból folyósították. E pénz fele gyakorlatilag a hatszáz tartományi szinten foglalkoztatott köztisztviselő fizetésére, és a kisebbségi írott sajtó támogatására elegendő.Korhecz szerint ez az állapot a tartomány és a központ között azért nem gerjesztett feszültségeket, mert olyan szolgalelkű, alárendelt, kommunista vezetése volt a Vajdaságnak, amely nem is követelte az alkotmányban biztosított jogokat. A helyezet most azért változott meg, mert a vajdasági parlament 120 képviselői helyéből117-et azok szereztek meg, akik valós hatalmat, az alkotmányban rögzített jogokat és nagyobb önállóságot követelnek a tartománynak.Korhecz Tamás ugyanakkor egyértelműen úgy látja, a vajdasági nemzeti kisebbségek esetében az etnikai elvű önkormányzatiság bizonyos formájára mindenképpen szükség van ahhoz, hogy megnyugtatóan és hosszú távra rendeződjenek a nemzetiségi viszonyok és a demokratizálódás folyamata. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy a Vajdaságban élő nagyobb nemzetiségek valamiféle önkormányzatiságot szerezzenek. „Mi azt szeretnénk, hogy a kisebbségeknek mindenképpen legyenek legitim, választott képviselői, illetve testületei, és ezek valós hatáskörökkel rendelkezzenek a kisebbséget érintő kérdésekben. Ez az autonómia lényege” – fejtette ki.A miniszter fontos feladatának tartja, hogy ismerjék el a nagy számú horvát nemzeti közösséget, nekik is biztosítsák azokat a kisebbségi különjogokat, intézményeket és sajótermékeket, amelyeket a Vajdaság többi, hagyományosan elismert nemzeti kisebbsége (a magyarok, a szlovákok, a rutének és a románok) már élvez. Ezzel párhuzamosan a tárcavezető elengedhetetlennek tartja, hogy mielőbb érvényesüljön az önkormányzatiság. A kisebbségeket érintő kérdésekben eddig ugyanis kizárólag Belgrád döntött, sem tartományi, sem községi szinten nem tudtak ebbe beleszólni, és a kisebbségi közösség legitim képviselőinek sem volt szava ezekben az ügyekben.