Bírálnak az ombudsmanok

Kiváló alkalom az emberi jogok napja 50. évfordulója arra, hogy próbát tegyünk a társadalom lelkiismeretének felébresztésére, mert most kötelesség a diszkriminációról beszélni – fogalmazott Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke a testület nyílt napján. A tanácskozáson Gönczöl Katalin és Kaltenbach Jenő ombudsmanok számos diszkriminatív jelenségre hívták fel a figyelmet.Súlyos gyermektragédiák számos önkormányzatot arra indítottak, hogy kiépítsék azt a megelőzést szolgáló jelzőrendszert, amelynek feladata fellelni a veszélyeztetett kiskorúakat – jelentette ki beszédében Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Mint fogalmazott, stratégiai útmutatást jelent számukra a gyermekvédelmi törvény azon mondata, mely szerint szociális okok miatt nem szabad a gyermeket kiemelni a családból. Úgy tapasztalják, hogy ahol a legszegényebb lakosok élnek, ott az önkormányzat érzékenysége is alacsonyabb. Hiszen – ahogyan az ombudsman fogalmazott – itt az emberek „megtanultak a szegénységgel együtt élni”.Gönczöl Katalin szólt a súlyosan fogyatékos személyek és a tartós betegek állami támogatását érintő problémáról is. Elmondta: míg a súlyosan fogyatékos személyeknek normatív támogatás jár, addig a tartós betegek esetében az önkormányzat dönti el, hogy juttat-e járulékot. A kérelmek elbírálásakor pedig többnyire nem az indokoltság, hanem az önkormányzat saját lehetőségei alapján támogatják a beteget. Kijelentette: súlyosan sérti az emberi méltóságot, a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jogot az az egyes önkormányzatoknál tapasztalt eljárás, amikor az öregségi járadékot, a rendszeres szociális segélyt csak abban az esetben biztosítják, ha jelzálogot jegyezhetnek be a létező tulajdonra. Az ombudsman bírálta a hajlékhoz való jog végrehajtását is. Emlékeztetett: 1991-ben a lakásépítés területén a szociálpolitikai rendszerről áttértek a piacira, amelynek következtében három év alatt megduplázódott a kölcsönt felvevőkkel szembeni banki követelések nagysága, és emiatt jelenleg is tízezreket fenyeget a kilakoltatás veszélye.Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa beszédében az antidiszkriminációs törvény fontosságát hangsúlyozta. Indoklásul a nemzetközi jogi normákat és a magyarországi gyakorlatot említette, amely azt bizonyítja, hogy még vannak jogszerűtlen, megkülönböztető, diszkriminá-ciós jellegű megnyilvánulások az oktatás, a lakhatás és a közszolgáltatás területén. – Mikor diszkriminációról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az egy olyan jelenség, amely bennünket nem érint. Ez egy alapvető tévedés, hiszen közvetve mindannyian érzzük a hatását – szögezte le a kisebbségi jogok biztosa.Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy vélekedett: a különböző kisebbségvédő programok, közalapítványok, az országos cigány önkormányzati struktúrák és a cigányügyi tárcaközi bizottság működése ellenére sem történik előrelépés a roma kisebbség problémáinak megoldásában, mivel a politikai döntéseket nagyban befolyásolja a társadalom kulturális előítélete.