Biztató döntés Nizzában

A bővítés témakörében nagyon biztató az EU azon döntése, amelyben elfogadta, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002-ig lezárhatók, valamint az, hogy az EU kívánatosnak tartja az új tagok 2004-es európai parlamenti választásokon való részvételét – értesült lapunk egy Nizzában tartózkodó brüsszeli diplomatától. Az EU-csúcs helyszínének közelében tegnap több mint tízezren tüntettek a közös európai alkotmány elfogadásáért.Az EU-tagországok állam- és kormányfői támogatásukról biztosították az Európai Bizottság bővítési stratégiai dokumentumát, egyetértve azzal a megállapítással, amely szerint 2002 végéig lezárhatók a csatlakozási tárgyalások az erre akkor készen álló tagjelöltekkel – közölte Pierre Moscovici európai ügyekért felelős francia társminiszter. A nizzai csúcstalálkozó eredményeit összefoglaló elnökségi dokumentum kívánatosnak nevezi továbbá, hogy az elsőként csatlakozó új tagállamok már részt vehessenek a következő, 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon. Bizottsági forrás szerint a 2004-es időpontra tett utalás Lamberto Dini olasz külügyminiszter kívánságára került bele az elnökségi összegzés végleges változatába. Az EU tegnap délután lezárta az összes olyan kérdést, amelyek nem a belső reformokkal foglalkoznak.A nizzai csúcson megkezdődött a reformokról folytatandó vita érdemi része, minden küldöttség lehetőséget kapott álláspontja rövid ismertetésére. A francia elnökség azt tervezi, hogy külön-külön is találkozót tart a tagországok első számú vezetőivel. A belső reformok már a csütörtöki vacsorán is szóba kerültek.Közben tegnap az EU-tagországok és tagjelöltek több mint tízezer állampolgára tüntetett Nizzában egy közös európai alkotmány elfogadásáért és egy föderális szerkezetű Európa megteremtéséért. A demonstráción a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament mintegy ötven képviselője is részt vett az Európa Tanács értekezlete alkalmából megtartott békés tüntetésen.Az Európai Unió nizzai csúcstalálkozójának második napján – a bővítés szempontjából meghatározó jelentőségű intézményi reformoktól függetlenül – egy sor fontos politikai, gazdasági, társadalmi kérdésben is döntöttek a tagországok állam- és kormányfői. Az Európa Tanács jóváhagyta az európai védelmi és biztonságpolitika végleges szervezeti-intézményi kereteinek megteremtéséről szóló jelentéstervezetet. Egyúttal megbízta a következő – Svédország által ellátandó – soros elnökséget, hogy folytassa azt a munkát, amely a műveleti képességek mielőbbi megteremtését célozza e területen.E tervezet irányozza elő egyebek mellett az unió közös védelmi politikájának irányítására hivatott, eddig ideiglenes jelleggel működő szervek – a politikai és biztonsági bizottság, a katonai bizottság, valamint a közös európai vezérkar – véglegesítését. Intézkedik továbbá az EU és a NATO közötti kapcsolatok új formában való intézményesítéséről, valamint azokról a mechanizmusokról, amelyek harmadik országoknak is lehetőséget adnak a közös európai védelmi erőfeszítésekbe való bekapcsolódásra. „Harmadik országok” alatt ebben az összefüggésben a nem EU-tag európai NATO-tagországokat, valamint az uniós tagjelölteket érti az EU.A közös európai védelmi erőfeszítések átfogó célja az, hogy a tagországok 2003-ig hatvanezer fős gyors reagálású kontingenst hozzanak létre, amely hatvan napon belül bevethető és legalább egy éven át képes ellátni a kijelölt feladatokat.A kompromisszumos megoldás a brit szempontok tekintetbe vételét tükrözi. Tony Blair kormányfőt ugyanis dühös bírálatok érik a konzervatív ellenzék és a jobbára euroszkeptikus sajtó részéről, amelyek azzal vádolják, hogy a közös európai védelem francia ihletésű koncepciójának oltárán feláldozza a NATO érdekeit és a jó transzatlanti kapcsolatokat.