Garanciát követelnek

Az Országgyűléshez címzett, huszonhat pontos petíció átadásával fejeződött be szombaton Budapesten az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) háromnapos demonstrációja. Az ágazat dolgozói többek között ötéves felzárkóztató program elfogadását követelték.Gyarmati László, a házelnök kabinetfőnöke vette át a tüntetők petícióját. Hangsúlyozta: a költségvetés szerint az egészségügyben dolgozók negyvenmilliárd forintos bérfejlesztésben részesülnek, ami nyolc-kilenc százalékos inflációt számítva átlagosan húszszázalékos béremelést jelent. Nem elég megkövetelni a magas szintű szakmai teljesítményt, ha az pénz hiányában teljesíthetetlen. Nem elég a kormányprogramban kiemelt bérfejlesztést ígérni az egészségügyi és szociális dolgozóknak, annak pénzügyi fedezetét is biztosítani kell. Nem elég egyszeri juttatással befogni a dolgozók száját, bérfelzárkóztatási garancia kell. A szféra helyzetét tragikusan tovább rontó 2001–2002. évi költségvetési törvényjavaslatot ezért nem tartjuk elfogadhatónak, és a többségi demokrácia elve alapján annak módosítását követeljük – mondta Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke a szakszervezet Nádor utcai székháza előtt megrendezett szombati nagygyűlésén, amellyel egy időben Székesfehérváron is utcára vonultak az ágazat dolgozói.A szervezők becslése szerint a tüntetésen mintegy tízezren – a rendőrség szerint ötezren – vettek részt. A demonstrációt – amelyen több szakszervezeti vezető és MSZP-s politikus is jelen volt – 61 civil szervezet biztosította szolidaritásáról.Elhangzott: az EDDSZ követeli, hogy az állampolgároktól beszedett közpénzek felhasználásakor az állam feleljen meg a szociális és egészségügyi ellátás alkotmányban rögzített kötelezettségének, és tegye lehetővé a társadalombiztosítási járulékok felhasználásának civil kontrollját. A szakszervezet egy 2000. december 31-ig, jogszabályban kihirdetett ötéves felzárkóztatási program megalkotását és érdemi párbeszéd megvalósítását követeli. A Parlament elé vonuló demonstrálók petícióját Gyarmati László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke vette át Cser Ágnestől és a csatlakozó társszakszervezetek képviselőitől. Gyarmati hangsúlyozta: az ágazat gondjainak jelentős részét a kormány elődeitől örökölte. – A most parlament előtt lévő költségvetés is annak tudatában készül, hogy az állampolgárok által befizetett személyi jövedelemadó jelentős részét elviszik a múlt terhes örökségeként ránk maradt adóságok terhei – mondta. Hozzátette: a jövő évi költségvetés szerint az egészségügyben dolgozók negyvenmilliárd forintos bérfejlesztésben részesülnek, ami nyolc-kilenc százalékos inflációt számítva átlagosan húszszázalékos béremelést jelent.– A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja egyetért az egészségügyi dolgozók követeléseivel, és támogatja azt a törekvésüket, hogy a költségvetés nagyobb támogatást nyújtson az egészségügynek – olvasható az MSZP közleményében. A szocialisták indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány a közel hatszázalékos gazdasági növekedés ellenére „sem hajlandó” elegendő pénzt fordítani az egészségügy helyzetének javítására. A közlemény utal arra, hogy az MSZP a helyzet megváltoztatásáért kezdeményezte a 2001. évi költségvetés kiadási oldalának átcsoportosítását. Eszerint a tervezettnél harmincmilliárd forinttal több jutna az egészségügyi intézmények működési költségeinek fedezésére és a dolgozók bérének emelésére. A szocialisták további harmincmilliárd forintot tartanak szükségesnek az egészségügyi intézmények műszereinek cseréjére, technikai ellátottságuk fejlesztésére.– Az egészségügyi és oktatási szférában mielőbb dinamikus bérfejlesztés szükséges, hiszen az európai uniós csatlakozással e két ágazatban a keresetkülönbségek munkaerőhiányhoz vezethetnek – nyilatkozta Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Kifejtette: amennyiben az említett munkakörökben foglalkoztatottak keresetei az integrációig nem közelítik meg az uniós átlagot, elkerülhetetlenné válik, hogy az érintettek külföldön helyezkedjenek el. A problémát Herczog László az EU-csatlakozás egyik hátrányának tartja, amely nagy kihívást jelent az országnak. – A minimálbér emelése ugyan enyhít a számottevő fizetéskülönbségeken, ám a további bérfejlesztés pénzügyi feltételeinek megteremtése még várat magára – hangsúlyozta. Pénteki információk szerint a közeljövőben tárgyalások kezdődnek az EDDSZ és Gógl Árpád egészségügyi miniszter között.