Korok – istenek

Valamennyi más vallástól élesen eltér a buddhizmus. A különbség abból az alapelvéből adódik, hogy az ember – és csak az ember – különleges helyet foglal el az összes lény között, mivel egyedül az embernek van lehetősége rá, hogy a kezdet és vég nélküli szanszára béklyóitól megszabaduljon, és elérje a nirvánát: Buddha, azaz megvilágosult legyen.A szanszára a létezést jelenti, amely elkerülhetetlenül összefonódik a szenvedéssel és az élőlények újjászületésével. A halál után az élőlények vagy saját korábbi szférájukban születnek újjá, vagy kedvezőbb, esetleg kedvezőtlenebb szférákban – véghezvitt tetteiktől függően, karmájuk szerint. A karma a jó és a rossz tettek összessége, amelyeket az egyén korábbi létformáiban hajtott végre, s amelyek az elkövetkezőkben megszabják sorsát. Az életben tanúsított magatartás meghatározza a későbbi ilyen vagy olyan alakban való újjászületést vagy nem születést. Aki ebben az életben ember, halála után istenként születhet újjá, esetleg a pokolbeli naraka lakójaként, vagy lehet préta, állat, aszura. Azok születnek újjá préta alakban, akik előző életükben mohók, kegyetlenek és falánkok voltak. Az aszurák olyan lények, akik elkeseredett harcban állnak az istenekkel. Az újjászületések láncolatának nincs kezdete, vége azonban lehet, ebből a célból van a nirvána, a szabadság, a gyönyör, a nyugalom állapota, amelyet csak ember érhet el, ezért az ember alakban való megszületést különösen kedvezőnek tartják. Megvilágosodásra törő, azaz Bodhiszattva az, aki feltette magában, hogy Buddhává lesz. Az ilyen elhatározásra az indíthatja az embert, hogy ki akar kerülni a folytonos újjászületés láncolatából.Buddha alakja a buddhizmus legfontosabb témája. Buddhák minden világban megjelennek, így tehát számuk mérhetetlenül sok. Különféle alakban testesülnek meg, jó cselekedeteket hajtanak végre, s amikor elérik a tökéletességet, hosszú időn át az egekben tartózkodnak. Amikor emberként születnek meg, születésüket sok csodás jelenség kíséri: megrendül a föld, virágeső hull az égből. Minden buddha rendelkezik olyan jegyekkel, amelyekkel minden más lényt felülmúl, beleértve az isteneket is. Csak a buddháknak van hatalmuk, hogy hassanak nemcsak a saját világukban, hanem a más világokban történő eseményekre is. Amikor elérik a nirvánát, a saját dharmájukat hirdetik, azt a tanítást, amelynek segítségével az emberek elérhetik a nirvánát.A buddhizmus sok tekintetben azonos a brahmanista és hindu mitológiával. Számtalan világot csoportosítanak világrendekbe, s ezekből több van, mint ahány homokszem a Gangeszben. Minden egyes világ korong alakú földdarab, a vízen lebeg, ez a levegőben nyugszik, a levegő pedig a térben foglal helyet. A világ közepén hatalmas hegy áll, a hegy körül kering a Nap, a Hold és a csillagok. A hegygerincek mögött négy világsziget terül el, amelyek mindegyikét ötszáz sziget veszi körül, s valamennyinek a partját a világóceán mossa.A buddhizmus Kínában, Tibetben, Koreában, Japánban, Mongóliában, Burjátföldön, Srí Lankán, Burmában, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban terjedt el.A vallás legfőbb szakrális jelképe a mandala, a szertartásokban a meditációhoz használt sematikus világábrázolás, többnyire szimbolikus jegyekből álló, kör alakú diagram. Az összetettebb geometriai jelek közé tartozik. Jellegzetes alaprajzát beleírt négyzettel ellátott külső köre adja, a négyzetben újabb belső kör található, amelynek területét rendszerint nyolcszirmú lótusz vagy a kört tagoló nyolc osztóvonal alakítja ki. A négyzetet a világtájaknak megfelelően állítják be, az adott égtájhoz a legközelebbi térnegyednek megfelelő színe révén kapcsolódik. A belső kör közepén ábrázolják a tisztelet szakrális tárgyát. A mandalát kőből, fából, fémből, agyagból, homokból vagy tésztából készítik, befestik, és szent helyeken, templomokban helyezik el vásznon vagy áldozati tálakon. Bizonyos értelmezés szerint a világmindenség modellje is.A buddhizmus a világ kultúrájának egyik leggazdagabb és legváltozatosabb vallása. Önmegújító és állandó gazdagodásra való képessége széles körben elterjedtté tette.