Közlekedési káosz fenyeget Nagy-Britanniában

Stevenson, Rocket, Stockton, Darlington... Négy angol név, amely elválaszthatatlan a történelem legfontosabb közlekedési fejleményétől, az angol ipari forradalom büszkeségétől, a vasúti közlekedés megteremtésétől. A skót Stevenson építette az első, forgalomban használható mozdonyt, amelynek a Rocket nevet adta. A híres lokomotív 1825-ben indult első útjára személykocsikkal, a világ első vasútvonalán, Stockton és Darlington között.Ma Nagy-Britannia vasúti közlekedése ziláltabb állapotban van, mint a második világháború bombatámadásainak idején. Egyes pályaszakaszokon nem sokkal gyorsabb, mint 1825-ben, és vannak vonalak, amelyeken fel kellett függeszteni a menetrendet, így az utasok nem tudják, mikor indul a vonatjuk és mikor érkezik. A tévében nap mint nap hallani, hogy újra kisiklott egy-egy szerelvény, negyedórás utak olykor több mint egy óráig tartanak.Egy alkalommal kettő helyett kilenc óráig tartott az út; egy utasnak nyolc órájába telt, míg Yorkból a mintegy 170 km távolságban levő Birminghamig eljutott. A szerelvények hatalmas kerülőket tesznek, így gyakori, hogy egy úton kettő helyett hét vezető viszi a vonatot kiindulási pontjáról rendeltetési helyére. Ilyen körülmények között érthető, hogy a vasutak három-négy hét alatt elvesztették utas- és áruforgalmuk harmadát.Ez nemcsak a vasútvállalatokat hozta veszedelmes pénzügyi helyzetbe, hanem az autópályákon is lelassította a közlekedést. A vasutat elhagyó utasok java része kénytelen-kelletlen autóját használja hosszabb utakra, a belföldi repülőjáratok pedig zsúfoltak. A hetenként megjelenő gazdasági és politikai folyóirat, az Economist velős megállapítása szerint „Nagy-Britannia közlekedési rendszere káoszba fulladt”.Nem meglepő, hogy a különböző fórumokon folyik a vita a válság okairól, megoldási lehetőségeiről. A közvetlen ok az októberi vasúti katasztrófa. London közelében, Hatfieldnél egy kisiklott szerelvény belefutott egy másikba. Négyen meghaltak, harmincnégyen megsebesültek.Ezzel betelt a pohár, hiszen alig egy évvel korábban Nagy-London területén történt még súlyosabb szerencsétlenség, amelynek 31 halálos áldozata volt, akik közül sokan elevenen elégtek. A hatfieldi baleset után indított vizsgálat megállapította, hogy a kisiklást egy törött sín okozta. A kormány szerint elfogadhatatlan, hogy ilyesmi előfordulhat. A Railtrack, a pályatesteket a vasúttársaságok rendelkezésére bocsátó magántársaság országszerte 3000 pályaszakasz és 850 váltó felújítását – a legtöbb esetben teljes kicserélését – rendelte el.Sokak szerint az a baj, hogy a privatizáció előtti években, sőt évtizedekben túl keveset fordítottak a vasúti közlekedés korszerűsítésére. A magánosítás a gördülőállományt a hozzá tartozó műhelyekkel és egyéb létesítményekkel a különböző vonalakon működő társaságok kezébe juttatta, amelyek a menetrendért, a díjszabásért, az utasok biztonságáért és kényelméért felelősek, míg a pályatesteket egyetlen vállalat, a Railtrack vásárolta meg és kezeli, a vasúttársaságoktól kapott használati díj fejében. Valamennyi cég a kormány felügyelőszervének felelős az egész rendszer zavartalan, biztonságos működéséért, és a méltányos díjszabásért. A Railtrack csak most kezdi felfedezni, hogy az elfogadható biztonsági szint fenntartása milyen sokba kerül.Jó néhány közlekedési szakértő véli úgy, hogy a társadalom már így is aránytalanul sokat költ a vasúti közlekedés biztonságára. Rámutatnak, hogy a közutakon tizenkétszer annyian halnak meg közlekedési balesetben, mint a vasúton. A statisztikai és pénzügyi adatok összevetése arra mutat, hogy a vasúti közlekedésben ötmillió fontot költenek egy-egy emberélet megóvására, míg a közutakon mindössze százezret. Mások azt mondják, hogy a Railtrack által lefektetett átmeneti szabályok még valószínűbbé teszik a baleseteket, mert a vonatvezetőknek egy-egy út előtt 16 oldalnyi utasításgyűjteményt kell betanulniuk, ennél fogva gyakrabban esik meg, hogy véletlenül nem állnak meg a piros lámpánál.A közlekedés tárca csúcsminisztere, John Prescott miniszterelnök-helyettes. Valóságos közigazgatási birodalom fölött uralkodik, hiszen a közlekedés minden válfaja mellett az ő tárcájához tartoznak az önkormányzati, városrendezései, s az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi ügyek is. Bírálói szerint nem csoda, ha nem tudja szolgáltatni, amit évek óta ígér: összefüggő országos közlekedési politikát. Legutóbbi közlekedéspolitikai törvényjavaslatát a lordok háza elvetette. A javaslat a légi forgalom irányításának részleges privatizálását célozta. Prescott ezzel magántőkét akar bevonni a Nagy-Britannia légterében egyre sűrűsödő forgalom irányításába, amelynek jókora befektetésre van szüksége, ha nem akarják a légi utasok életét veszélyeztetni. A lordok háza az esetek túlnyomó részében a közvéleményt képviseli az alsóház jogalkotásával kapcsolatban. A közvéleményt aggasztja, hogy teljes vagy részleges privatizációval üzleti érdekek érvényesülhetnek a biztonsági szempontokkal szemben.