Oroszul tanulnak a roma gyerekek

Míg a nem cigány osztályokban angol vagy német nyelvet tanítanak, addig a cigány osztályokban oroszt – olvasható abban a könyvben, amelyben Havas Gábor, Kemény István és Liskó Ilona összegzi tízéves kutatómukájának eredményeit. A Cigány gyerekek az általános iskolákban című munkából kiderül: ez azért van így, mert csak ilyen módon tudnak órát biztosítani az orosz szakos tanároknak, illetve a roma szülők esetében kevésbé kell tartani a tiltakozásoktól.Még súlyosabb diszkriminációnak számít az 1990 és 2000 között végzett felmérés szerint, hogy a cigány gyerekek egy részét különböző okokra hivatkozva felmentik az idegen nyelvek tanulása alól. Ez az oktatási intézmények 13 százalékában fordul elő, és iskolánként átlagosan három osztályt érint. Az ilyen intézmények igazgatóinak 76 százaléka a cigány gyerekek átlagosnál gyengébb képességeivel, 48 százaléka pedig magyar nyelvhasználatuk nehézségeivel magyarázta gyakorlatukat. A kutatások azt is kimutatták: a legtöbb iskolában a készségtárgyakat (rajz, ének), a kémiát szakmai képzettség nélkül oktatják a pedagógusok. A tanulmány összeállítói egyéves munkájuk során azt tapasztalták, hogy a vizsgált iskolákban a roma gyerekek átlagos arányuknál (40 százalék) lényegesen kisebb arányban (25 százalék) jártak speciális osztályokba. Az átlagnál kissé nagyobb arányban (49 százalék) a normál általános iskolai osztályok, illetve sokkal nagyobb arányban (81 százalék) a kisegítő és felzárkóztató osztályok tanulói voltak.Miközben a cigány többségű iskolákban és osztályokban a pedagógiai feladat sokkal nehezebb az átlagosnál, a tanárok szakmai képzettsége még az átlagos szintet sem éri el. Kiderült: van olyan intézmény, ahol a tantestület hét tagjából négy csak érettségivel rendelkezik. A vizsgált iskolák 30 százalékában fordult elő, hogy olyan alkalmazottak oktatták a tanulókat, akiknek nem volt pedagógusi végzettségük.Országosan 700-ra becsülik a cigány osztályok és közel nyolcezerre az oda járó tanulók számát. Megvizsgálták azokat az iskolákat is, ahol csak alsó tagozat működik. Ezekben további 35, csak cigány tanulóból álló osztály van, ahová öszszesen hétszázan járnak. Megállapították: a roma iskolások mintegy tíz százaléka elkülönülten tanul.A speciális tantervi programok hatékonyságát csökkenti, hogy a felzárkóztató osztályokat működtető iskolák többsége nem alkalmaz a problémákat valóban enyhítő, a hátrányokat érzékelhetően csökkentő pedagógiai módszereket. A felzárkóztató igyekezet legfeljebb abban merül ki, hogy rendszeresen korrepetálják a lemaradó tanulókat, ám mindezt anélkül teszik, hogy változtatnának a kudarcot hozó pedagógiai eljárásokon. A felzárkóztató osztályok zsákutcáját jelenti, hogy ezek több helyen felmenő jelleggel működnek, vagyis még felső tagozaton is biztosítják a gyerekek szegregált oktatását.A megkérdezett iskolaigazgatók 58 százaléka szerint a legsúlyosabb oktatási problémát a cigány szülők érdektelensége okozza. Huszonnyolc százalékuk jelölte meg az iskolai problémák forrásaként a gyerekek ingerszegény családi környezetét. Mindössze a vezetők 31 százaléka említette a gondok között az iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerek hiányosságait.A cigány szülők 22 százaléka szeretné, ha gyermeke az általános iskola elvégzése után érettségit adó középiskolába járna, 57 százalék pedig a szakmunkásképzőt találta a legjobb megoldásnak. Csak hét százalék mondta azt, hogy gyermeke rögtön álljon munkába, 17-nek pedig nem volt határozott elképzelése. Hatással volt ugyanakkor a továbbtanulási tervekre a szülők lakóhelye is. Akik elkülönült etnikai részeken éltek, azoknál alacsonyabbak az iskoláztatási késztetések, és több a bizonytalanság, mint azokban a családokban, amelyek már eltávolodtak a cigány többségű környezettől – írják a kutatók.Újdonságot jelent az is, hogy a mai 30-40 éves szülők körében már nem jellemző az a tradicionális szemlélet, amely szerint a lányok iskoláztatása kevésbé fontos, mint a fiúké. Ellenkezőleg, a nem cigány szülőkhöz hasonlóan már a cigány szülők is gyakrabban szánják érettségit adó középiskolába a lányaikat, mint a fiaikat. A továbbtanulás mindamellett elsősorban a gyermek általános iskolai tanulmányi eredményeitől függ. A négyes-ötös tanulók több mint felét középiskolákban szeretnék taníttatni, de az egyes-kettes tanulók esetében csak 13 százalékuk tervezi a gyerek mielőbbi továbbtanulását.– A szakközépiskolába vagy gimnáziumba való bejutás a hetvenes és a nyolcvanas években nagyon keveseknek sikerült – hangsúlyozta Kemény István romakutató –, illetve azoknak a fele is lemorzsolódott, akik bejutottak. Majdnem harminc éven át egy-két százalék volt azoknak az aránya, akik egy-egy évjáratból érettségiztek. A nyolcvanas évek végén, de leginkább 1989 után kezdett változni a helyzet. A hét évvel ezelőtti vizsgálatok során már a 20-29 éves fiatalok három százaléka érettségizett.Az 1998/99-es tanévben a nyolc osztályt végzettek közül 15,4 százalék tanult tovább szakközépiskolákban, 3,6 gimnáziumban, tehát összesen 19 százalék érettségit adó középiskolában, 56,6 százalékuk szakmunkásképzőben, 15 százalék sehol sem, és kilenc százalékuk szakiskolákban. Ez nagy változás a múlthoz képest. Ennek egyik oka, hogy napjainkban már könnyebb bejutni a középiskolákba. A gimnáziumi férőhelyek száma 1985 és 1996 között negyven százalékkal, a szakközépiskolai férőhelyeké pedig 70 százalékkal nőtt. A normatív finanszírozás miatt a középiskolai pedagógusok érdekeltek abban, hogy minél több tanulót vagyenek fel, és meg is tartsák őket. Az általános iskolát végzettek száma a többségi társadalomban viszont az utóbbi tizenegy évben folyamatosan csökken – 1989-ben még 171 ezer volt, tavaly már csak 114 ezer. A tanulók létszámának biztosítása érdekében már a felvételnél is engedtek a tanárok a követelményekből. Jellemző, hogy kerülik a buktatást, és elviselik, ha a diákok egyre kevesebbet tudnak. Az általános tendencia része az is, hogy a 17-18 éves roma fiataloknak akkor is odaadják a bizonyítványt, ha tudásuk nem megfelelő.