Sikeres iskoláztatási támogatás

Sikeresnek ítélte Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az iskoláztatási támogatás – a családi pótlék helyett jár a gyermek tanköteles kora után – rendszerét. A szakembereknek ugyanis vizsgálniuk kell a kimaradás okát. A tapasztalatok szerint figyelmeztetésükre az érintett gyerekek jelentős része újra járt iskolába.Magyarországon 1,28 millió gyermek után folyósítják a családi pótlékkal megegyező öszszegű iskoláztatási támogatást – mondta el Harrach Péter a tavaly októberben bevezetett ellátásról. Az országban mintegy tízezer gyermek után a szülők a felszólítás ellenére sem nyújtották be a szükséges iskolalátogatási igazolást. A támogatást ugyan ezt követően is megkapták, de a gyermek a gyermekvédelem intézményeinek látókörébe került.Az előírás szerint ha a gyermek tartósan nem jár iskolába, akkor az igazgató jelzésére az önkormányzat jegyzője értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a szolgálat közbenjárása eredménytelen, akkor a jegyző védelembe veheti a gyermeket. Súlyosabb esetekben a szülőknek számlával kell igazolniuk, hogy a támogatást a gyermekre költötték, végső esetben pedig eseti gondnokot rendelhetnek ki.Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet négy megyében –-Békés, Győr-Moson, Somogy, Szabolcs – listát készített az iskolából rendszeresen kimaradó gyermekekről: 1865-öt regisztráltak. A vizsgálat megállapította, hogy a tankötelezettséget sokszor azért nem teljesítették, mert a gyermek nem volt iskolaérett és óvodába járt, vagy ismeretlen helyen, külföldön tartózkodott. Előfordult, hogy már gyermeket szült, s lehetett a kimaradás oka az is, hogy a család nem tudta kifizetni az utazási költségeket. Harrach Péter kiemelte: az 1865 eset mintegy felében a gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak figyelmeztetésére újra iskolába jártak a gyerekek. A védelembe vételt mintegy háromszáz esetben kezdeményezték, számlák bemutatását tizenkét esetben rendelték el. Eseti gondnokot nem kellett kirendelni.A miniszter megállapította, hogy a gyermekvédelem helyi intézményei között nem elég jó az együttműködés. Aggodalomra ad okot szerinte az is, hogy megnőtt a magántanulók száma. Egyes iskolák feltételezhetően így próbálnak szabadulni a problémás gyerekektől – mondta. Beszámolt arról, hogy az érintett szervezetek hatékonyabb együttműködése érdekében s a jogszabálymódosítás szükségességének megvitatására egyeztetést kezdeményeznek több tárcával.Roma gyerekek oktatásáról szóló írásunk az 5. oldalon