Szembesítés

„Amikor tehát azt látjuk, hogy az első polgár az izgalomtól remegő hadsereget négykézlábra állítja, és a saroglya felől közelítvén beléje omol, akkor nem színlelt, hanem valódi szerelem teljesül be, az első polgár nem akarja eszközként használni a hadsereget, nem akar támaszkodni rá, nem akarja a társadalommal szembefordítani, semmit sem akar tőle, az aktus önmagáért van, illetve az orgazmusért, a pillanatért, amikor az első polgár az ő végtelen szabadságát és törvények feletti voltát közvetlenül, élményszerűen megtapasztalja.(...)Közben az amúgy nagyon hatékony piárapparátus nem érti, miért tűnik az első polgár és bandája által képviselt stílus annyira tahónak, noha egyébként csakugyan az.”(Váncsa István: A mezőnyárádi példa. Élet és Irodalom, 2000. október 20.)