Újra nyolcezer a cél

Ha csak minden tizedik hét hozott volna annyi nyereséget a pesti börzén, mint december első hete, akkor már nagyon elégedettek lehettek volna idén a befektetők. A tőzsdeindex az utóbbi öt kereskedési napon több mint tizenkét százalékos javulást mutatott. Egyetlen szépséghibája a múlt hét mérlegének, hogy irdatlan mélységekből történt a gyors felemelkedés, így a 7500 pontot súroló indexérték még mindig meglehetősen távol van a tizenkét hónappal ezelőtt ez év végére jósolt tíz–tizenegyezer ponttól.Tizenkét százalékkal emelkedett a múlt héten a Budapesti Értéktőzsde indexe, s a pénteki záráskor csak néhány tizeddel maradt el a 7500 pontos értéktől. Ahogyan a korábbi hetek lassú, de folyamatos lemorzsolódása is elsősorban a külföldi tőzsdék hangulatával volt magyarázható, úgy a december elején bekövetkezett fordulat is a határainkon kívüli trendforduló eredménye. Az amerikai gazdaság növekedésének lassulása – amelyre az utóbbi időszakban számos jel utalt – a befektetőket óvatosságra intette a fejlett technológiai társaságok – informatika, telefónia – papírjaival kapcsolatban. A legnagyobb intézményi befektetők általános véleménye, hogy a feltörekvő országok részvényeit csökkenteni érdemes a portfóliójukban. Ez okozta, hogy a fejlett technológiák tőzsdei megítélését leginkább tükröző Nasdaq Composite index a közelmúltban éves mélypontjára jutott, s magával rántotta a világ szinte valamennyi, az ágazatban érdekelt társasága részvényének árfolyamát, így természetesen a magyar Matávét is.IMF-segítség TörökországnakAz első pozitív fordulatot az a hír jelentette a befektetőknek, hogy a Nemzetközi Valutaalap tízmilliárd dolláros hitelkerettel támogatja a törökországi bankszektor reformját. A legnagyobb hitelminősítő intézetek kedvező reakciója az ankarai tőzsdén eufóriát váltott ki, s az árfolyamok rövid idő alatt húsz százalékkal javultak. A magyar tőkepiac megítélése szempontjából azonban fontosabb – és minden bizonnyal hosszabb távon érezhető – hatást fognak kiváltani a nizzai EU-csúcstalálkozón elhangzott kijelentések, amelyek mindegyike azt tükrözte, hogy Magyarországot a tagországok vezető politikusai felkészültnek találják a csatlakozásra, s nem hagytak kétséget afelől sem, hogy erre a bővítés első körében, azaz 2004-ben sor kerülhet. Ezzel a magyar gazdaság talán valóban átkerülhet a feltörekvő országok közül a konvergáló országok közé, ahogyan azt az egyik legnagyobb amerikai kockázati tőketársaság vezetője 1999 decemberében már megelőlegezte számunkra. Ha ez a vélemény általánossá válik a pesti tőzsde mozgásaira döntő hatást gyakorló invesztorok között, akkor teljesülhet – még ha némi késéssel is – mindaz a részvénypiaci felfutás, amelyet a magyar piaccal foglalkozó elemzők erre az évre prognosztizáltak.Takarékosság a MatávnálA Mikulás-raliként emlegetett, december eleji árfolyamfutam legnagyobb nyertese a valamivel több mint húsz százalékkal dráguló Matáv lett. A papír hosszú távra berendezkedő tulajdonosai számára ez persze még csak a biztató kezdet lehet, hiszen a telefonpapír nyár óta mintegy negyven százalékkal értékelődött le, s a decembert ezer forint alatti árfolyammal köszöntötte. A társaság menedzsmentje már az árfolyamesést megelőzően – lényegében a privatizáció óta – hangsúlyt helyez a hatékonyság növelésére. A cégcsoport hitelállományát már korábban átalakították, s évről évre javították a gazdálkodás egyéb mutatóit. A múlt hét utolsó munkanapján Straub Elek elnök-vezérigazgató, valamint Horst Hermann stratégiai igazgató – stílszerűen – telefonkonferencián tájékoztatta a Matáv gazdálkodását folyamatosan figyelemmel kísérő elemzőket a társaság költségcsökkentési programjának állásáról és a célkitűzésekről. Itt megerősítették a végrehajtandó létszámcsökkentésről szóló korábbi sajtóhíreket. A Matáv dolgozói létszáma szeptember 30-án 11 320 fő volt, ezt a jövő év végéig 9500 főre szándékozzák leszorítani. A beruházási politika némiképp módosulni fog: a vezetékes távközlés bővítésére – arányait tekintve – valamivel kevesebbet fognak a jövőben fordítani, míg a mobilüzletág beruházási költségvetését növelik.Szinte visszhangtalan maradt a múlt héten a Mol terjeszkedésének újabb állomása. A magyar társaság 36 százalékra növelte részesedését a Slovnaftban. A Mol áprilisban szerzett részesedést a szlovák olajtársaságban, s a most bejelentett lépés az akkor meghirdetett terveknek megfelel. A magyar és a szlovák versenyhivatal már jóváhagyta a lépést, s december 20-án, a Slovnaft közgyűlésén várhatóan a társaság tulajdonosai is szentesítik az ügyletet. A következő másfél évben a Mol ötven százalékra szándékozik emelni befolyását a Slovnaftban. A Mol árfolyamának a BUX-szal megegyező, tizenkét százalékos növekedése inkább tulajdonítható a tőzsdei klíma kedvező változásának, mint ennek a hírnek, hiszen a Mol eredményében 2002 második felében mutatkozhat majd a Slovnaft-részesedés.A BÉT erőfeszítéseiA többi vezető részvény 9–16 százalékkal növelte árfolyamát az utóbbi öt kereskedési napon. Az OTP 1200 forintos – 9,3 százalékos – drágulása némileg elmarad ugyan a piac átlagától, de a bankpapír a völgymenet idején kisebb veszteséget szenvedett, mint a legtöbb papír, így a 14 100 forintos záró ára elfogadható. A vegyipari szektorban a TVK tudott átlag fölötti – 16 százalékos – árfolyam-emelkedést produkálni, míg a BorsodChem (BC) 11,9 százalékos erősödése beleillik az átlagba. A BC körül nem csillapodnak a viharok. Két részvényese megismételt közgyűlésre készült a héten – mert szerintük a novemberi közgyűlés nem volt határozatképes – , de e kísérletük meghiúsult. Nem bizonyult sikeresnek az Antenna Hungária tervezett részvénykibocsátása. A jelek szerint tíz nappal később már eredményes lehetett volna az emisszió, de a hetekkel korábban meghirdetett időpont éppen a pesti tőzsde legrosszabb periódusára esett. Ez lehetetlenül rossz árfolyamot idézett elő az AH esetében, amelyet a kibocsátó nem fogadott el.Az utóbbi két évben a pesti tőzsdét elhagyó társaságok száma meghaladta az új jelentkezőkét, pedig a tőkepiac fejlődése szempontjából meghatározó a börzén jegyzett részvények megfelelő kínálata. A BÉT aktív marketingtevékenységet folytat azért, hogy új papírok jelenjenek meg, s e célból a közelmúltban eltörölték a bevezetési díjat, s hamarosan várható egy új részvénykategória megjelenése is, ahová könnyített feltételrendszer szerint kerülhetnek be a kezdő, de ígéretes fejlődési potenciállal rendelkező rt.-k. Az Econet Kft.-nek nem volt szándékában kivárni ezt a lehetőséget, s egy sajátos, noha nem példa nélküli módszert választott. Megvette és kiürítette az illikvid Virginia Rt.-t, majd a nevét Econet Rt.-re változtatta. Így lényegében néhány nap alatt tőzsdei céggé vált. A Virginia-részvények utolsó ára november 29-én 1365 forint volt. A névváltoztatást követően a papír ára naponta felső limittel drágult, s utoljára már 2829 forintot ért az első internetes magyar cég részvénye.