A börze nem tükrözi a gazdaság növekedését

A befektetőknek bizakodásra okot adó évkezdet után több mint tízszázalékos eséssel fejezte be a 2000. esztendőt a Budapesti Értéktőzsde. Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezetője a lapunknak adott interjúban összehasonlította a magyar és a külföldi tőzsdék eredményét; rámutatott arra az ellentmondásra, miszerint a BÉT nem tükrözi vissza a magyar gazdaság növekedését, s hangsúlyozta a magánbefektetők tőzsdei szerepének fontosságát. A bevételi terveit 2000-ben teljesítő intézményben az idén sem terveztek forgalomnövekedést, de a magyar magánbefektetők új csoportját szeretnék felkutatni és megnyerni. A törvényhozástól a tőzsdén jegyzett társaságok adókedvezménnyel való támogatását reméli az ügyvezető igazgató.Hogyan értékeli a Budapesti Értéktőzsde elmúlt évi teljesítményét az előző évhez viszonyítva, s a régióban lévő versenytársakhoz képest?– Érdemes mindenekelőtt azt pontosítani, hogy a részvénypiaci forgalom szinte forintra megegyezik az előző évivel, noha a sajtóban megjelent olyan szám is, hogy negyvenszázalékos a visszaesés. Az összforgalom valóban csökkent a tőzsdén, de ennek az állampapír-forgalom jelentős visszaesése az oka. Az állampapírpiac legnagyobb intézményi szereplői jellemzően tőzsdén kívül szeretnek üzletelni, nem a nyilvánosság előtt. A regionális összehasonlítást illetően is elhangzott olyan vélemény, miszerint a környező országokban is hasonló visszaesés volt. A BUX éves szinten mért tizenegy százalékos csökkenésével szemben a prágai tőzsde indexe alig több mint két százalékot esett, a varsói index pedig másfél százalékot emelkedett. Különösen elgondolkodtató mindez, ha figyelembe vesszük, hogy a GDP viszont Magyarországon növekedett a legnagyobb ütemben.– Nem következik-e mindebből, hogy a globalizáció elérte a tőkepiacokat, és a nemzeti tőzsdék egyre inkább elveszítik indikátorszerepüket, s nem az ország teljesítményét, megítélését tükrözik?– Biztosan ilyen összetevői is vannak ennek a jelenségnek. Mindenesetre azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a GDP előállításában meghatározó szerepet játszó ágazatok nem szerepelnek a tőzsdén. Másrészt viszont – a makrogazdasági kockázatok mérlegelésével – az országkockázatok is beépülnek az árfolyamokba, az index változása tehát mégis utal az ország megítélésére.– Hogyan hatott a BÉT bevételeire a részvényárak visszaesése?– A bevételekben egyre nagyobb a forgalmi díjak súlya, s a díjstruktúra miatt ezen belül is a részvényforgalom a meghatározó. Szigorú költséggazdálkodásunknak köszönhetően mégis teljesíteni tudtuk a 2000-re kitűzött tervünket, sőt. Mintegy 280 millió forintos bevételi többletet is elértünk, azaz a bevételeink ennyivel haladták meg a kiadásokat. A tőzsde jelenleg nem nyereségorientált szervezetként működik, de a tagság és a tőzsdetanács egybehangzó akarata szerint megtettük az első lépéseket a részvénytársasággá alakulás felé, s ennek a gazdálkodásunkban is tükröződnie kell. A legutóbbi, 2000 decemberében megtartott közgyűlésen a tőzsdetagok elfogadták a BÉT új stratégiáját, amely többek között kimondja, hogy tevékenységünket a fizetőképes kereslet irányába kell fejleszteni. Amíg a tőzsde tulajdonosai és a szolgáltatás igénybevevői ugyanazok a szervezetek, addig szükség van egy ilyen megállapodásra.– Az elmúlt két évben a tőzsde nem tudott hatékonyan lobbizni, holott Járai Zsigmond, a volt pénzügyminiszter korábban a tőzsde elnöki posztját töltötte be.– Véleményem szerint a tőzsdének politikailag neutrális szervezetnek kell lennie. Közvetítjük a tőkepiaci szereplők szakmai véleményét a legfontosabb kérdésekben, s amikor az mégsem jut érvényre, tudomásul kell vennünk, hogy a jogalkotásban sokféle érdek összhangját kell megteremteni, s a mi szempontjaink mellett számos más is létezik. Ilyenkor a céljaink eléréséért új javaslatokat teszünk, amelyek elfogadhatók a politika számára.– Több nyilatkozatában kritizálta az árfolyamnyereség adómentességének megszüntetését .– Ezzel nem az a probléma, hogy adót kell fizetni. Azt tettem szóvá, hogy a részvénybefektetések hátrányba kerültek a többi befektetési formával szemben. Elhangzott, hogy a bankbetéteket csak akkor adóztatják, ha az infláció öt százalék alá csökken, a befektetési alapokról és az állampapírokról pedig szó sem esett.– Miért baj az, ha a magánbefektetők a jövőben nem közvetlenül vásárolnak részvényt, hanem a befektetési jegyeket vásárolják meg, s az alapkezelők viszik ezt a pénzt a tőzsdére?– A tőzsde kapitalizációja szempontjából ez valóban közömbös, a likviditást befolyásolja. A magánbefektetők jelenléte fontos a tőzsdének, mert másként viselkednek, mint az intézmények. A hazai befektetésialap-kezelők hasonlóan gondolkodnak, mint a külföldiek. Sokszor önmaguk után mennek. A magánbefektetők sokszor nagyobb kockázatvállalásra képesek, néha mernek a piaccal szemben is vásárolni, kiegyenlítő szerepet tölthetnek be. Az új adószabályok nem segítenek ugyan, de szeretnénk új magánbefektetői rétegeket megnyerni a tőzsde számára, s ezért új marketingeszközöket, belföldi road show-kat, oktatást tervezünk.– Mit tehetnek ezenkívül a tőzsdei forgalom növeléséért?– Keressük azokat a társaságokat, amelyeknek előnyös lehet a tőzsdei jelenlét, s részvényeik bevezetésével nőhetne a kínálat. A tőzsdei jelenlét vonzóvá tétele végett az elmúlt év végén eltöröltük a bevezetési díjat. A BÉT ennyivel tud segíteni, de javaslatot tettünk arra, hogy a társaságok számára a kormány és a törvényhozás is tegyen engedményeket. A nemzetközi gyakorlatban van példa arra, hogy meghatározott időre vagy folyamatosan adókedvezménnyel támogatják a tőzsdén jegyzett társaságokat. Ennek racionális oka van. A nyilvánossá váló részvénytársaságokban ugyanis megváltozik az érdekeltség. A tőzsdei cégek teljesítményének első számú sikermérője a nyereség. A menedzsment a minél magasabb eredmény elérésében érdekelt, s ebből az államnak adóbevétele származik. Így tehát egy kisebb adókulcs is magasabb bevételt eredményezne. A tőzsdei szereplés ugyanakkor jelentős többletköltséget okoz a társaságoknak. Auditált mérleget kell készíteniük, folyamatosan nyilvánosságra kell hozniuk a gazdálkodásukkal kapcsolatos fontos eseményeket, ami kiadásokkal jár, ugyanakkor nagyobb fokú kontrollt és átláthatóságot eredményez.