Szertefoszlott, de legalábbis távolabb került a pesti tőzsde közönségének a tőzsdeindex tartós növekedésével kapcsolatos álma. A BUX 2,66 százalékos csökkenése a múlt héten a vezető részvények többségénél visszaesést eredményezett. A piaci átlagot meghaladó a Matáv és az OTP árfolyamvesztesége, a Mol kisebb, a TVK nagyobb nyereséget tudott elérni. A váratlan fordulat döntően az irányadó külföldi piacok hangulatváltozását tükrözi, noha a héten lezajlott rendkívüli közgyűlés a BorsodChemnél szintén negatív befektetői visszhangra talált. Az orosz hatalomátvétel a BC árának több mint nyolcszázalékos visszaesését eredményezte.Megtorpant a tőzsdeindex növekedése a múlt héten a pesti börzén. A BUX kevesebb mint háromszázalékos csökkenése önmagában nem lenne riasztó, meghökkentő viszont, hogy a január közepén ígéretesen elinduló növekedés megtorpant. Az utóbbi öt kereskedési napon elszenvedett, összesen 217 pontos visszaesés azt eredményezte, hogy a tőzsdemutató visszazuhant a nyolcezer pontos szint alá. A magyar gazdaság állapota az elemzők szerint változatlanul jó, a makrogazdasági adatok minden szempontból megnyugtatóak. A tőzsdei folyamatokat a világ irányadó tőzsdéi befolyásolják. Az Amerikai Egyesült Államokban a receszsziós félelmek tartják vissza a befektetőket a részvények vásárlásától. Január huszadikán beiktatták az államok új elnökét, az ifjabb Busht, de a várakozások ellenére, a hosszú választási küzdelem lezárulása nem hozott megnyugvást a tőkepiacok számára. Számos jel utal ugyanis arra, hogy a tengerentúlon megállt a gazdaság növekedése. A múlt év végére vonatkozó exportadatok majdnem egyszázalékos csökkenése az iparvállalatok teljesítményének visszaesését jelzik, s a legfrissebb mérések szerint a fogyasztói bizalmi index szintén csökken. George W. Bush támogatásáról biztosította Alan Greenspant, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökét, aki januári megnyilatkozásaiban egyértelművé tette a gazdasági szereplők számára, hogy a hónap végére kamatcsökkentésre számíthatnak. A várakozások 25 és 50 bázispontnyi mérséklést tartanak elképzelhetőnek. A kisebb mértékű kamatcsökkentés már beépült a részvényárakba, így az indexekre csak egy ettől eltérő döntés gyakorolhat észrevehető hatást. Megosztottabbak a szakértők az új amerikai elnök nagyszabású adócsökkentési terveit illetően, noha sikeres végrehajtása valóban lökést adhatna a gazdaság szekerének. A Wall Street közönségének figyelmét a gazdaságpolitika várható változásai mellett mostanában a vállalati hírek kötik le.Veszteség az Apple-nélAz informatikai ipar elmúlt fél évben bekövetkezett, mintegy harmincszázalékos leértékelődése miatt mostanában inkább a negatív hírekre hajlamosak reagálni a befektetők. Az Apple három év óta először a decemberben záródó negyedévéről veszteséget volt kénytelen jelenteni. A komputergyártó gigász ugyan előre jelezte a várható profitcsökkenést, a majdnem kétszázmillió dolláros negyedévi negatív eredmény mégis megdöbbentette a befektetőket, hiszen a megelőző három hónapban még hasonló nagyságrendű nyereséggel számolhattak. A jelek szerint a high tech vesszőfutásának még nincs vége a tőkepiacokon. A Nasdaq összefoglaló indexe néhány napos növekedés után ismét vergődik, inkább a hagyományos iparágak – a gyógyszergyártók és az olajipar – részvényei inspiráják mostanában vételre az invesztorokat. A Budapesti Értéktőzsdén is tetten érhetők ezek a hatások. A szakértők arra mutattak rá, hogy a Matáv túlsúlya miatt a pesti tőzsde mutatója inkább követi a Nasdaq indexét, mint a hagyományos iparágak tőzsdei megítélését tükröző Dow Jones ipari indexet. (A BÉT-en nem ritkák azok a napok, amikor a részvényszekció napi forgalmának harmada-fele a telefontársaság papírjával bonyolódik.) Az egy héttel korábban még 1300 forint fölött forgó papír száz forinttal – 7,6 százalékkal – lett olcsóbb. A hét első felében a Deutsche Telekom (DT) csalódást keltő jelentése tartotta nyomás alatt a DT ellenőrzése alatt álló Matáv árfolyamát. A német telefontársaság előzetes adatai szerint a múlt évben ugyan jószerével megötszörözte profitját, de a nyereség néhány érdekeltségének eladásából származó, egyszeri tételekből adódott, az alaptevékenység hatékonyságát tükröző üzemi eredménye gyakorlatilag nulla volt.Hírek és cáfolatokA pesti börze másik vezető részvényét, a Molt a piaci szereplők a következő időszak titkos favoritjaként tartják számon. A héten egy nagy, nemzetközi befektetési bank félreérthető nyilatkozata okozott kisebb felbolydulást a Mol részvények piacán, de néhány percet leszámítva nem okozott változást az olajpapír kurzusában. Az a gyorsan cáfolt híresztelés hozta lázba a befektetőket, miszerint a társaság vevőt talált volna a köztudomásúlag veszteséges gázüzletág 49 százalékára. A Mol hivatalos nyilatkozata szerint ezzel szemben még nem született döntés arról, hogy a három leányvállalatba szervezett tevékenységeknek hány százalékát értékesítenék. A Mol-részvények 5195 forintot értek az előző hét végén, legutóbb pedig 5200 forinton született az utolsó kötés. A 0,1 százalékos drágulás elenyésző, biztató viszont, hogy miközben a magyar papírok többségétől inkább szabadulni igyekeztek a befektetők, addig a Mol változatlan árszinten is kelendőnek bizonyult. Szintén elhamarkodottnak tűnt az Antenna Hungáriával hírbe hozott szakmai befektetők állítólagos megjelenése. Az igaz ugyan, hogy a társaság tőzsdei jelenléte óta legalább négy-öt multinacionális vállalat érdeklő-dik a még állami kézben lévő részvénypakett iránt, de az illetékesek szerint a héten ezen a téren sem történt olyan fejlemény, ami a befektetők felfokozott várakozásait alátámasztaná. Az AH részvényei mindenesetre a szokásosnál nagyobb forgalom mellett valamivel több mint három százalékot drágultak.Közepesnek mondható forgalomban 5,1 százalékot drágult a TVK, s a pénteki 4730 forintos záróértéke fölött is gazdát cserélt jó néhány tétel a hét folyamán. Csak fenntartásokkal lehet azt állítani, hogy a hét nyertese a 13,7 százalékot erősödő Synergon volt, hiszen a 125 forintos drágulása valóban a mezőny fölé emelte a papírt, de nem felejthetjük el, hogy ezt egy drámai leértékelődés előzte meg.Perel a PSZÁFA több mint nyolc százalékkal olcsóbbá váló BorsodChem túl van a nagyon várt rendkívüli közgyűlésén, de a részvény árát jótékonyan befolyásoló tisztázó vizsgálatokon még nem. A hét derekán megtartott közgyűlésen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aggályai ellenére is leváltották a társaság elnökét, s a szavazások arányai sem cáfolták azokat a vélelmeket, hogy a társaság részvényeinek több mint felét birtokló részvényesi csoportok azonos érdeket képviselnek. A PSZÁF illetékesének legutóbbi nyilatkozata szerint e hét közepén a felügyelet be fogja perelni a CIB Bankot, a BC legfrissebb nagytulajdonosát. Tőkepiaci szereplők arra mutattak rá, hogy a tulajdonosok a jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint el tudnak bújni a nyilvánosság elől, s több cég mögé rejtőzhet egyetlen nagytulajdonos. Az együttszavazók közötti megállapodások nehezen bizonyíthatók, noha az eredmény nem kétséges. A kistulajdonosok végső esetben részvényeik eladásával védhetik meg magukat – került elő a már korábban is többször hallott érv. Az elmúlt héten ez minden bizonnyal bekövetkezett, mert a BC új elnökének megválasztását követően elöbb tíz százalékkal, majd a hétvégi árfolyamok összevetése szerint 8,3 százalékkal lettek olcsóbbak a társaság részvényei.
Elfogyott a türelem: kifakadtak a Real Madridnál, a FIFA-hoz fordul a klub
