BUX: nyolcezer pont alatt

Zelei Béla
2001. 01. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szertefoszlott, de legalábbis távolabb került a pesti tőzsde közönségének a tőzsdeindex tartós növekedésével kapcsolatos álma. A BUX 2,66 százalékos csökkenése a múlt héten a vezető részvények többségénél visszaesést eredményezett. A piaci átlagot meghaladó a Matáv és az OTP árfolyamvesztesége, a Mol kisebb, a TVK nagyobb nyereséget tudott elérni. A váratlan fordulat döntően az irányadó külföldi piacok hangulatváltozását tükrözi, noha a héten lezajlott rendkívüli közgyűlés a BorsodChemnél szintén negatív befektetői visszhangra talált. Az orosz hatalomátvétel a BC árának több mint nyolcszázalékos visszaesését eredményezte.Megtorpant a tőzsdeindex növekedése a múlt héten a pesti börzén. A BUX kevesebb mint háromszázalékos csökkenése önmagában nem lenne riasztó, meghökkentő viszont, hogy a január közepén ígéretesen elinduló növekedés megtorpant. Az utóbbi öt kereskedési napon elszenvedett, összesen 217 pontos visszaesés azt eredményezte, hogy a tőzsdemutató visszazuhant a nyolcezer pontos szint alá. A magyar gazdaság állapota az elemzők szerint változatlanul jó, a makrogazdasági adatok minden szempontból megnyugtatóak. A tőzsdei folyamatokat a világ irányadó tőzsdéi befolyásolják. Az Amerikai Egyesült Államokban a receszsziós félelmek tartják vissza a befektetőket a részvények vásárlásától. Január huszadikán beiktatták az államok új elnökét, az ifjabb Busht, de a várakozások ellenére, a hosszú választási küzdelem lezárulása nem hozott megnyugvást a tőkepiacok számára. Számos jel utal ugyanis arra, hogy a tengerentúlon megállt a gazdaság növekedése. A múlt év végére vonatkozó exportadatok majdnem egyszázalékos csökkenése az iparvállalatok teljesítményének visszaesését jelzik, s a legfrissebb mérések szerint a fogyasztói bizalmi index szintén csökken. George W. Bush támogatásáról biztosította Alan Greenspant, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökét, aki januári megnyilatkozásaiban egyértelművé tette a gazdasági szereplők számára, hogy a hónap végére kamatcsökkentésre számíthatnak. A várakozások 25 és 50 bázispontnyi mérséklést tartanak elképzelhetőnek. A kisebb mértékű kamatcsökkentés már beépült a részvényárakba, így az indexekre csak egy ettől eltérő döntés gyakorolhat észrevehető hatást. Megosztottabbak a szakértők az új amerikai elnök nagyszabású adócsökkentési terveit illetően, noha sikeres végrehajtása valóban lökést adhatna a gazdaság szekerének. A Wall Street közönségének figyelmét a gazdaságpolitika várható változásai mellett mostanában a vállalati hírek kötik le.Veszteség az Apple-nélAz informatikai ipar elmúlt fél évben bekövetkezett, mintegy harmincszázalékos leértékelődése miatt mostanában inkább a negatív hírekre hajlamosak reagálni a befektetők. Az Apple három év óta először a decemberben záródó negyedévéről veszteséget volt kénytelen jelenteni. A komputergyártó gigász ugyan előre jelezte a várható profitcsökkenést, a majdnem kétszázmillió dolláros negyedévi negatív eredmény mégis megdöbbentette a befektetőket, hiszen a megelőző három hónapban még hasonló nagyságrendű nyereséggel számolhattak. A jelek szerint a high tech vesszőfutásának még nincs vége a tőkepiacokon. A Nasdaq összefoglaló indexe néhány napos növekedés után ismét vergődik, inkább a hagyományos iparágak – a gyógyszergyártók és az olajipar – részvényei inspiráják mostanában vételre az invesztorokat. A Budapesti Értéktőzsdén is tetten érhetők ezek a hatások. A szakértők arra mutattak rá, hogy a Matáv túlsúlya miatt a pesti tőzsde mutatója inkább követi a Nasdaq indexét, mint a hagyományos iparágak tőzsdei megítélését tükröző Dow Jones ipari indexet. (A BÉT-en nem ritkák azok a napok, amikor a részvényszekció napi forgalmának harmada-fele a telefontársaság papírjával bonyolódik.) Az egy héttel korábban még 1300 forint fölött forgó papír száz forinttal – 7,6 százalékkal – lett olcsóbb. A hét első felében a Deutsche Telekom (DT) csalódást keltő jelentése tartotta nyomás alatt a DT ellenőrzése alatt álló Matáv árfolyamát. A német telefontársaság előzetes adatai szerint a múlt évben ugyan jószerével megötszörözte profitját, de a nyereség néhány érdekeltségének eladásából származó, egyszeri tételekből adódott, az alaptevékenység hatékonyságát tükröző üzemi eredménye gyakorlatilag nulla volt.Hírek és cáfolatokA pesti börze másik vezető részvényét, a Molt a piaci szereplők a következő időszak titkos favoritjaként tartják számon. A héten egy nagy, nemzetközi befektetési bank félreérthető nyilatkozata okozott kisebb felbolydulást a Mol részvények piacán, de néhány percet leszámítva nem okozott változást az olajpapír kurzusában. Az a gyorsan cáfolt híresztelés hozta lázba a befektetőket, miszerint a társaság vevőt talált volna a köztudomásúlag veszteséges gázüzletág 49 százalékára. A Mol hivatalos nyilatkozata szerint ezzel szemben még nem született döntés arról, hogy a három leányvállalatba szervezett tevékenységeknek hány százalékát értékesítenék. A Mol-részvények 5195 forintot értek az előző hét végén, legutóbb pedig 5200 forinton született az utolsó kötés. A 0,1 százalékos drágulás elenyésző, biztató viszont, hogy miközben a magyar papírok többségétől inkább szabadulni igyekeztek a befektetők, addig a Mol változatlan árszinten is kelendőnek bizonyult. Szintén elhamarkodottnak tűnt az Antenna Hungáriával hírbe hozott szakmai befektetők állítólagos megjelenése. Az igaz ugyan, hogy a társaság tőzsdei jelenléte óta legalább négy-öt multinacionális vállalat érdeklő-dik a még állami kézben lévő részvénypakett iránt, de az illetékesek szerint a héten ezen a téren sem történt olyan fejlemény, ami a befektetők felfokozott várakozásait alátámasztaná. Az AH részvényei mindenesetre a szokásosnál nagyobb forgalom mellett valamivel több mint három százalékot drágultak.Közepesnek mondható forgalomban 5,1 százalékot drágult a TVK, s a pénteki 4730 forintos záróértéke fölött is gazdát cserélt jó néhány tétel a hét folyamán. Csak fenntartásokkal lehet azt állítani, hogy a hét nyertese a 13,7 százalékot erősödő Synergon volt, hiszen a 125 forintos drágulása valóban a mezőny fölé emelte a papírt, de nem felejthetjük el, hogy ezt egy drámai leértékelődés előzte meg.Perel a PSZÁFA több mint nyolc százalékkal olcsóbbá váló BorsodChem túl van a nagyon várt rendkívüli közgyűlésén, de a részvény árát jótékonyan befolyásoló tisztázó vizsgálatokon még nem. A hét derekán megtartott közgyűlésen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aggályai ellenére is leváltották a társaság elnökét, s a szavazások arányai sem cáfolták azokat a vélelmeket, hogy a társaság részvényeinek több mint felét birtokló részvényesi csoportok azonos érdeket képviselnek. A PSZÁF illetékesének legutóbbi nyilatkozata szerint e hét közepén a felügyelet be fogja perelni a CIB Bankot, a BC legfrissebb nagytulajdonosát. Tőkepiaci szereplők arra mutattak rá, hogy a tulajdonosok a jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint el tudnak bújni a nyilvánosság elől, s több cég mögé rejtőzhet egyetlen nagytulajdonos. Az együttszavazók közötti megállapodások nehezen bizonyíthatók, noha az eredmény nem kétséges. A kistulajdonosok végső esetben részvényeik eladásával védhetik meg magukat – került elő a már korábban is többször hallott érv. Az elmúlt héten ez minden bizonnyal bekövetkezett, mert a BC új elnökének megválasztását követően elöbb tíz százalékkal, majd a hétvégi árfolyamok összevetése szerint 8,3 százalékkal lettek olcsóbbak a társaság részvényei.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.