Egyelőre csak az iszap dagad Soroksáron

A Ráckevei–Soroksári Duna-ágban (RSD) több mint tíz éve nem végeztek jelentősebb mértékű kotrást, így a mederben helyenként már egy-másfél méteres iszapréteg gyűlt össze. A folyóág felső szakaszán a víz nyaranta meglehetősen büdös, ami nemcsak a környék egészségügyi helyzetét rontja, de a turistákat is elriasztja. A természeti értékek helyreállítása mintegy hétmilliárd forintba kerülne, ezzel szemben az idei költségvetésben két helyen, összesen 130 millió forintot különítettek el a feladatra.Kormányhatározatban rögzítették a Ráckevei–Soroksári Duna-ág vízminőségének javításával összefüggő legfontosabb teendőket 1996-ban és 2000-ben. Az előző ciklus alatt azonban meglehetősen kevés pénzt fordítottak erre a Duna-ágra. A 2000-es rendelet szerint a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak (Kövim) idén állami feladatként kell elkezdenie a több mint egy évtizede felgyülemlett iszapréteg eltávolítását, amelyet a part mentén a környezetvédelmi, egészségügyi és területfejlesztési követelményeknek megfelelően kell elhelyezni. A Környezetvédelmi Minisztériumnak (KÖM) idén december végéig a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség bevonásával kell kidolgoznia a Duna-ág monitoringrendszerét, valamint az önkormányzatok bevonásával el kell készítenie a térség hulladékgazdálkodási koncepcióját. A témával tavaly egy PHARE-támogatással készült tanulmány is foglalkozott. A dolgozat értelmében mintegy hétmilliárd forintba kerül a teljes szakasz mederkotrása.A mintegy hatvan kilométer hosszúságú folyóág felső szakaszán jelentős vízminőségromlás tapasztalható. A szabadstrandok csak Taksony alatt működhetnek, a mederben pedig néhány helyen már egy-másfél méter vastagságú fenékiszap halmozódott fel. Mindez alacsony vízállás mellett Áporka és Kiskunlacháza térségében még a kishajóforgalmat is szinte lehetetlenné teszi. Az RSD iszaposodása és a vízminőség romlása 1960 táján kezdődött, de a folyamat csak azt követően gyorsult fel, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztítóból (DPSZ) és a Ferencvárosi Szivattyútelepről hosszú időn keresztül nagy menynyiségű szerves anyag került a Duna-ágba. A víz minőségét még a több mint tízezerre becsülhető sporthorgász is rontja, akik folyamatosan haletető anyagokat dobálnak a folyóba. A PHARE-tanulmány szerint a DPSZ további bővítése, valamint a tisztított víz Nagy-Dunába vezetése mintegy harmincszázalékos javulást eredményezne. A szennyvíztelepet egyébként a közelmúltban mintegy négymilliárd forintos beruházással korszerűsítették, ami máris mérhető vízminőség-javulást eredményezett.Kiss György Rozália, a KÖM környezeti elemek védelme főosztály főtanácsosa elmondta: a zöldtárca arra törekszik, hogy a folyóág vízminősége olyan legyen, mint amilyen Budapest felett a Nagy-Duna. Ehhez azonban a fővárosnak is jelentős szennyvíztisztító beruházásokat kell végrehajtania, hiszen az RSD a Gyáli patak kivételével a Dunából kapja a víz utánpótlást. Hozzátette: a főváros harminc éve tervezi, hogy a Dunába csak tisztított szennyvizet enged. A meglehetősen nagy múlttal rendelkező terv megvalósulását a KÖM a KAC-kereten és az ISPA-pályázati rendszeren keresztül tudja támogatni.Kovácsné Pék Ildikó, a Kövim vízgazdálkodási főosztályának főtanácsosa szerint a vízügyi tárca idén ötvenmillió forintot, a költségvetés pedig 80 millió forintot különített el a Duna-ág mederkotrására. Ezt a pénzt meglehetősen kevésnek tartja, hiszen – mint mondta – jelentős javulást csak akkor érhetnének el, ha nem szakaszosan, hanem az RSD teljes hosszában, minden évben kikotornák a folyómedert. Hozzátette: a teendőkről januárban egyeztet a Kövim és a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság.Koppány György, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: húsz évvel ezelőtt az RSD felső tíz kilométeres szakaszán kialakították a véglegesnek mondható mederszerkezetet. Eszerint a Duna-ág ezen szakaszának optimális esetben 110 méter szélességűnek és 2,5 méter vízmélységűnek kell lennie. Sürgető feladatnak nevezte, hogy ezt a mederszabályozási munkát legalább Taksony határáig el kell végezni. Álláspontja szerint csak az RSD felső szakaszát kell kikotorni, hiszen a tassi duzzasztó miatt az alsó szakaszon helyenként hatméteres vízmélységet is lehet mérni. Kijelentette: a tavasszal meginduló mederkotrást az RSD északi kapujának tekinthető Kvassay-zsilipnél kell kezdeni és addig kell déli irányban folytatni, amíg az idei pénzkeret tart.A kikotort mederiszapról a PHARE-tanulmány megállapította, hogy toxikus anyagokat nem tartalmaz, így vízparti területek, vagy mezőgazdasági termőföldek feltöltésére is alkalmas lehet. Megtudtuk: már több, a Duna-ág mellett található település önkormányzata is érdeklődött az iszap után.