Epiphania Domini

A nyugati kereszténység ma, vagyis vízkereszt napján zárja le a karácsony ünnepét, az ortodoxia viszont ezen a napon ünnepli Jézus földi születését. Világszerte vízkereszt napján kedődik a báli főszezon, amely egészen hamvazószerdáig tart.Vízkereszt az Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja. A római és a görög rítusú katolikus hagyomány egyaránt azt tartja, hogy a pogány népek ekkor értesültek Jézus születéséről. Többek között ezt a gondolatot fejezi ki az evangéliumi történet, amelyben a három napkeleti bölcsként, vagy a „három királyokként” emlegetett Gáspár, Menyhért és Boldizsár a betlehemi csillagot követve megjelent abban az istállóban, ahol a kisded Jézus jászolban feküdt, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódoltak előtte és édesanyja, Szűz Mária előtt.Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára szerint vízkereszt az egyik legkorábban elterjedt egyházi ünnep: a feljegyzések alapján már a III. században megtartották. Kezdetben összekötötték Jézus életének három eseményét: születését, megkeresztelkedését és a kánai csodát. Mint mondta, ez a három esemény Jézus isteni mivoltának kinyilatkoztatása. Hozzátette: a nyugati egyház a X. században bevezetett naptárreform óta Jézus születését december 25-én ünnepli, az ortodoxia azonban megtartotta az eredeti időpontot, január hatodikát. A római rítusú katolikus egyház vízkeresztkor tartja a karácsony zárónapját.Január 6-án a templomokban vizet szentelnek (innen a vízkereszt elnevezése), valamint ezen a napon tartják a házszenteléseket is. Ekkor kezdődik a farsangi főszezon, amely hamvazószerdáig, azaz a húsvét előtti 40. napig tart.