Jelentések a Balkán-szindrómáról

Erősen sugárzó urániumot tartalmazó rakéták álltak rendszerben 1993 és 1996 között a Magyar Honvédség légierejénél – értesültünk szakértői forrásokból. Információink szerint tegnap kapta meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól a „Balkán-szindrómáról” szóló tájékoztatót a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.Bár a kezelőszemélyzet foganatosította a megfelelő óvintézkedéseket a rakéták kezelése során, a Honvédelmi Minisztérium akkor nem tájékoztatta a veszélyről a közvéleményt.Információinkat honvédségi források is megerősítették. Eszerint 1993-ban az orosz államadósság rendezése során átadott 28 darab MiG–29-es vadászrepülőgép fegyverzeteként kerültek Magyarországra kis mennyiségben az R-60MK típusú, infravörös önirányítású, kis hatótávolságú légiharcrakéták. A kategóriájában rendkívül kis méretű és tömegű (45 kg) fegyver korábbi, R-60M típusváltozatát a nyolcvanas évek eleje óta alkalmazták a pápai és taszári repülőtérre települt alakulatok, ám az újonnan beszerzettek ezektől jelentősen eltértek. Az új MiG-ekkel együtt Kecskemétre került mintegy 30-40 darab rakéta ugyanis többek között olyan harci résszel (robbanótöltet, illetve az azt körbevevő repeszkéző burkolat) rendelkezett, amely lemerített uránt tartalmazott a romboló hatás fokozása végett.Az orosz gyártástechnológia sajátosságai miatt ez a „lemerített” urán azonban még sok rádioaktív izotópot is tartalmazott, ezért a rakéták (az amerikai uránlövedékkel szemben) az egészségügyi határértéket meghaladóan sugároztak. A kecskeméti repülőtéren újonnan épített fegyvertározóban így alkalmanként csak húsz percig lehetett tartózkodni, és a „fegyveresek” a röntgenszemélyzethez hasonló radiológiai indikátort viseltek ruháikon. „A Geiger-számláló úgy kattogott a raktárban, hogy csak na...” – mondta egy bennfentes, konkrét adat megjelölése nélkül.Mivel a rakéták kezelése túl körülményesnek – és kockázatosnak – bizonyult, az első adandó alkalommal, 1996 májusában egy lengyelországi lövészeten felhasználták azokat. Információink szerint ezzel véget is ért a veszélyes rakéták Magyarországi pályafutása, 1997-ben, illetve 2000-ben a régebbi, de nem sugározó R-60-asokkal lőttek a Balti-tenger felett.Svéd László, a honvédség egészségügyi főcsoportfőnöke lapunk kérdésére kijelentette, hogy jelenleg nincs tudomása arról, hogy olyan fegyverek lennének Magyarországon, amelyek sugárzásveszélyt jelentenének kezelőikre nézve.*Tegnap kapta meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól a „Balkán-szindrómáról” szóló tájékoztatót a parlament nemzetbiztonsági bizottsága – tudta meg a Magyar Nemzet.Keleti György, a testület MSZP-s elnöke még nem tudott részleteket közölni a dokumentum tartalmáról, mert mint mondta: az iratot még nem látta, ugyanis az csak délután érkezett meg a bizottság titkárságára.Lapunk információi szerint a tájékoztatóból kitűnik: a boszniai, majd koszovói hadműveletek során keletkezett sugárszennyeződés a térségben tevékenykedő magyar személyzet biztonságát csak olyan kis mértékben érintheti, hogy azt hosszú évek folyamán végzendő megfigyelésekkel, statisztikailag is nehéz lenne kimutatni. A beszámoló értelmében ennél magasabb szintű, de nem a sugárzásnak, hanem az urán mint nehézfém élettani hatásának betudható egészségkárosodási kockázattal ez idő szerint csupán az urántöltetű lövedékek repeszeivel, illetve az elporlott urániummal közvetlenül és tartósan érintkező személyek esetében lehet számolni.Úgy tudjuk, a dokumentum kitér arra is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ismeretei szerint az Öböl-háborúban mintegy 300 tonna szegényített uránium került a természeti környezetbe. A Bosznia-Hercegovinában 1994–95-ben, majd Koszovó térségében 1999-ben bevetett urántartalmú lőszerek környezeti hatása ehhez képest csekély: az előbbi térségben mintegy három tonna, míg Koszovóban legfeljebb tizenkét tonna uránium szétszóródása valószínűsíthető.*Nagy-Britanniában az ellenzék csütörtökön azzal vádolta meg a kormányt, hogy már négy éve tudatában van a szegényített uránt tartalmazó lövedékek egészségi kockázatainak, ennek ellenére nem akadályozta meg, hogy a páncéltörő lövedékeket bevessék a koszovói háborúban. Sir Keith O’Nions, a védelmi minisztérium tudományos főtanácsadója csütörtökön a brit közszolgálati rádiónak kijelentette: az uránmagvas lövedékek használatáról a hadsereg irattárából kikerült jelentéstervezet valóban hibás, sok tudományos pontatlanságot tartalmaz.Federico Trillo spanyol védelmi miniszter „teljes átlátszóságot” ígért a Balkán-szindróma ügyében, de a minisztérium tájékoztatása a csütörtöki sajtó szerint nem elegendő. Luis Villalonga ezredes, a védelmi minisztérium egészségügyi ellenőrző bizottságának főtitkára beismerte, hogy a NATO 1999 májusában értesítette a spanyol védelmi minisztériumot a szegényített uránt tartalmazó lövedékek bevetéséről és mérgező hatásáról.Jevgenyij Adamov orosz atomenergiaügyi miniszter szerint az a szegényített urán, amely a Balkánon használt NATO-lövedékekben volt, nem válthatott ki leukémiás megbetegedést.Horvátországban átfogó vizsgálattal szeretnék kiderítené, hogy van-e összefüggés a délszláv háborúban való részvétel és a leukémiás megbetegedések gyakoriságának az alakulása között.Irak csütörtökön felhívást intézett az ENSZ-hez, hogy indítson vizsgálatot az amerikai haderő által a Balkánon bevetett szegényített uránium ügyében. Kína aggodalmát fejezte ki a veszélyes lövedékek használata miatt.