Közbeszerzési korrupciók

Tóth Botond
2001. 01. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Közbeszerzési Döntőbizottság kemény munkája áll annak hátterében, hogy tavaly a viszszaéléseknek tágabb teret adó, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 25 százalékról 15 százalékra esett vissza a összes beszerzés között – mondta Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója, tegnapi sajtótájékoztatón.A nyílt eljárások 49 százalékkal, az előminősítéses nyílt eljárások pedig 25 százalékkal részesedtek a közbeszerzések 2000. évi értékéből. A különböző meghívásos eljárások aránya ugyanakkor mindössze 1 százalék volt. Tunyogi szerint törvénymódosításra lenne szükség, mivel ez a közbeszerzési forma nem igazán működik – a minősítési feltételeknek megfelelő cégek száma ugyanis sokszor nem éri el az ötöt. Az ügyvezető nem látja annak jelét, hogy a beszerzésekkel kapcsolatos korrupció viszszaszorulna. A tisztább közbeszerzések érdekében büntetni kellene, ha valaki nem tartja be a törvény előírásait – fejtette ki.Magyarországon a tavalyi eljárások 4 százalékánál a beszerzési összeg nem volt megállapítható, mivel a kiíró csak az egységárat közölte. Az is a mostani szabályozás hiányossága, hogy nem szankcionálják, ha az eljárások eredményét nem teszik időben közzé.Érték szerint a közbeszerzések 65 százalékát Budapesten írták ki. Tunyogi László szerint ennek oka főként a központi költségvetés önkormányzatokkal szembeni nagy súlya az államháztartáson belül. Ezt tükrözi az a tény is, hogy a közbeszerzések értékének 34,9 százalékát kitevő eljárásnál költségvetési szerv volt a kiíró, az öszszes helyi önkormányzat részesedése pedig csak 24,5 százalék volt.A legnagyobb – 43,76 milliárd forintos – összértékben tavaly a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága pályáztatott. Ezt követte a Matáv Rt. 19,65, majd a fővárosi önkormányzat 14,9 milliárd forinttal. A beszerzésekből a legnagyobb értékben az építőipar részesedett (215 milliárd forint), messze megelőzve az iroda- és számítógépek (42,8 milliárd forint), illetve a gyógyszerek és gyógyászati kellékek (30,43 milliárd forint) szállítóit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.