Afgán exodus

Legkevesebb egymillió embert fenyeget az éhínség Afganisztánban – kongatta meg a vészharangot a minap az ENSZ főtitkárhelyettese, Osima Kenzo. A polgárháború sújtotta országot, ahol immáron húsz esztendeje nincs békesség, nem kímélik a természeti katasztrófák sem: a mostani szárazság 1971 óta a legtragikusabbnak tűnik. Az utóbbi évtizedekben Afganisztán lakosságának mintegy harmadát veszítette el: másfél millióan haltak meg a fegyveres harcokban, s mintegy ötmillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát – többségük a szomszédos Iránba vagy Pakisztánba menekült. Az eleddig nagylelkű szomszédok azonban megelégelték a jótékonykodást, s bezárták kapuikat a földönfutó szerencsétlenek előtt. Tádzsikisztán határában pedig jelenleg tízezer ember tengődik a sebtében felállított menekülttáborokban.A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ENSZ tavaly decemberben megszigorította Afganisztánt sújtó szankcióit, mivel az ország kilencven százalékát ellenőrző tálib vezetés nem hajlandó kiadni Oszama bin Laden szaúdi milliomost, akit a világ első számú terroristájának tartanak Washingtonban. A CIA szerint bin Laden az értelmi szerzője a három esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen elkövetett merényleteknek, mint ahogyan nem kizárható, hogy tavaly a Jemen partjainál felrobbantott hadihajó is a terroristává lett szaúdi milliomos „számláját” terheli. A tálibok egyébként váltig állítják, hogy Oszama bin Laden már nincs az országban, s hevesen tagadják azt is, hogy januárban háromszáz embert mészároltak volna le az ország központi részén elterülő Bámiján tartományban. Szemtanúk állítása szerint a tálibok, miután bekerítették Jakaolang városát, összefogdosták a férfiakat, és szabályosan kivégezték őket. A táliboknak meggyőződésük, hogy csupán rosszindulatú, gonosz propagandáról van szó – az újságíróknak ennek ellenére megtiltották, hogy a területre lépjenek. Az áldozatok többsége egyébként síita mozlim volt, aki a hazara kisebbséghez tartozott. Emberjogi szervezetek szerint minden bizonynyal bosszúhadjáratról lehetett szó: a tálibok ugyanis azzal vádolják a hazarákat, hogy együttműködtek az ellenzéki Ahmed Maszúddal és szövetségeseivel, köztük Iránnal is.Az ellenzéki csapatokat egyébként valóban Irán látja el időről időre munícióval, de a fegyverüzletből kiveszi a részét Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán is. A tálibok legfőbb fegyverszállítója a többi között Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Abban tehát, hogy Afganisztánban humanitárius katasztrófa fenyeget, s az ország gyakorlatilag a szakadék szélén táncol, nemcsak az egymást halomra gyilkoló tálibok és helyi ellenzékiek a hibásak, de közvetve a szomszédos államok is. 1989 óta egyébként, amikor is az utolsó szovjet katona is kivonult az országból, és pár évre rá véget ért a hidegháború, Afganisztán mintha jelentőségét vesztette volna a nemzetközi porondon. Most már leginkább Washington érdeke, hogy a tálibokat végre „észhez térítse” és rávegye őket, hogy kiadják Oszama bin Ladent, aki a CIA körözési listáján a legelőkelőbb helyen szerepel.