Közösségi műsor a magyarországi romáknak

Tizenegyedikén vasárnap, nulla órakor kezdi meg adását az FM 88,8 frekvencián a Rádió C, Magyarország első roma rádiója, amely Kelet-Közép-Európában is egyedülállónak számít. A Budapesten és környékén hallható Rádió C műsorát roma fiatalok készítik roma és nem roma hallgatóiknak. Az ORTT a közeljövőben dönt arról, hogy a Rádió C, avagy másik három pályázó valamelyike nyeri-e el a hét évre szóló frekvenciát. Kerényi Györggyel, a Rádió C főszerkesztőjével a roma rádió tervezett műsorpolitikájáról beszélgettünk.Meddig szól a Rádió C sugárzási engedélye? Kik pályáztak még önökön kívül a kísérleti adásra, illetve a hétéves frekvenciára?– Február 11-től március 11-ig szól az ideiglenes sugárzási engedélyünk. Bármely rádió kérhetett engedélyt a Hírközlési Főfelügyelet által meghirdetett frekvenciára, de csak egyik konkurensünk, a Tilos Rádió élt ezzel, őket decemberben lehetett hallani egy hónapon át. A másik két pályázó, a keresztény szellemiségű Mária Rádió és a YES Rádió nem kért lehetőséget a kísérleti adásra.– Honnan származik a roma rádió ötlete?– Ez egy tízéves történet. Bíró András, aki az Autonómia Alapítványt létrehozta, a rendszerváltás idején kezdte szervezni a roma rádiót. Ő kérte fel Daróczi Ágnest, az ismert roma közéleti személyiséget, majd Horváth Margit újságírót, hogy kezdjék el szervezni a csapatot. Ekkor azonban még frekvenciamoratórium volt. 1996-ban Bíró felkérte Németh Vladimirt, aki a Tilos az Á-nak volt a tulajdonosa, hogy gründolja ő tovább a roma rádiót. Hiába állt össze újból a csapat, hiába készültek gőzerővel az adásra, szabad frekvencia ugyanúgy nem volt. 1997-ben az Autonómia Alapítvány PHARE-támogatásból megvásárolta a stúdiótechnika egy részét, a fővárosi önkormányzattól pedig megkapták ennek a VIII. kerületi, 260 négyzetméteres helyiségnek a bérleti jogát a majdani roma rádió céljára.– A Rádió C a közszolgálati adókhoz, vagy inkább a kereskedelmi rádiókhoz hasonlít majd?– Ha a finanszírozás alapján kell meghatározni, akkor kereskedelminek számít, ha a műsorpolitikája szerint ítéljük meg, akkor határozottan közszolgálati, ha viszont a készítésének módja és közösségként is meghatározható célközönsége alapján szerint kell besorolnunk, akkor ez egy közösségi rádió lesz. Leginkább egy holland kisváros öregek lakta negyedében működő rádióhoz hasonlítanám a Rádió C-t: ez a kis, kereskedelmi alapon működő holland közösségi rádió egy szűk réteget, a városrész nyugdíjasait szólítja meg, e közösség a maga rádiójaként használja. A rádió nem tesz egyebet, csak a szó szoros értelmében átengedi magán az öregeket, médium, amelyen keresztül üzengetni lehet, zeneszámokat, recepteket lehet küldeni egymásnak. És a kis magányos öregek ott ülnek a készülékük előtt, és a sajátjuknak érzik a rádiót.– Ennél azért a Rádió C egy kicsit többet akar, nem?– Dehogynem. De a nyugdíjas- műsorunkat mi is így akarjuk készíteni. Nem azt akarjuk, hogy egy csomó fiatal beszéljen arról, milyen rossz öregnek lenni. Beül a stúdióba két jól beszélő roma nyugdíjas egy technikussal és egy zenei szerkesztőve, és az lesz a feladatuk, hogy csináljanak együtt egy jó hangulatú interaktív műsort.– A Rádió C-ben csak roma műsorvezetők, bemondók szólalnak meg?– Minden megszólaló műsorkészítőnk roma. Nagyon praktikus okokból: ennek a rádiónak a közösségi jellegénél fogva őszintén kell tudnia azt mondani, hogy „mi, romák”. Én nem tudom azt mondani, hogy mi, mert én nem vagyok roma. Egy csomó dologról tudok beszélni, tudok interjúkat készíteni és szerkeszteni, de azt, hogy odaüljek a mikrofonhoz, és elkezdjek testvérként szólni a romákhoz, az nem lenne hiteles. Én csak szakmailag tudom segíteni a roma újságírók, műsorvezetők munkáját.– Milyen műsorokat terveznek? Miben különbözik majd az itteni hírműsor a többi adóétól?– Kicsit másképp fókuszálunk majd. Ha például születik egy új, OTP-adósokat érintő rendelkezés, akkor nálunk az lesz az első. Az OTP-adósok ügye szinte soha nem volt vezető hír az elmúlt két-három évben. Ez minden más médiában elképzelhetetlen lenne.– Hogy fogják megközelíteni a Strasbourgba kivándorolt romák ügyét?– A romák szempontjából fogjuk megközelíteni a kivándorlás problémáját. Sokan mennek el ebből az országból a romák közül azért, mert nem érzik azt, hogy nekik itt belátható időn belül érdemben változhatnak az életkörülményeik. Mi semmiképpen nem akarjuk megkönnyíteni azt, hogy az emberek föladják azt a keveset is, amijük van. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy megpróbáljuk a szolgáltatásainkkal megkönnyíteni roma hallgatóink életét. A célunk az, hogy eligazodjanak az itthoni dolgokban, egy csomó praktikus tanáccsal segítsük őket, hogy megtalálják a helyüket ebben az országban. Mi nem tudunk nekik munkát biztosítani, mi nem fogjuk tudni elérni azt, hogy a gyereküket ne rakják át kisegítő iskolába hatévesen. De azt igen, hogy ha a kisegítő iskola áthelyező bizottsága elé kerül gyermeke ügye, akkor felhívjuk a roma szülő figyelmét, hogy neki ott kell lennie a gyermeke meghallgatásán. Ha oláh cigány, és nem beszél tökéletesen magyarul, kérhet tolmácsot, és felhívjuk a figyelmét arra is, hogy miként kérhet jogorvoslatot a gyermekét kisegítő iskolába küldő bizottság döntése ellen. Az a célunk, hogy megpróbáljuk élhetőbbé tenni ezt az országot a romák számára is – még ha ez egy kicsit fellengzősen hangzik is. De beletartozik a tevékenységünkbe a szórakoztatás is. Bemutatjuk a roma kultúrát, a romák gondolkodásmódját, mindez pedig nagymértékben segíti majd emancipációjukat.– Vagyis a roma rádió erősíteni akarja hallgatói roma öntudatát?– A lehető legteljesebb kultúrájukat akarjuk megismertetni velük és hallgatóinkkal, vagyis nemcsak „magas” kultúrájukat, hanem mindennapi életük szegmenseit is.– Cigányul is megszólalnak?– Lesz cigány nyelvű műsor is, főleg oláh cigány nyelven, de lesz beás megszólalás is a rádióban. A műsor azonban túlnyomórészt magyar nyelvű lesz, mert a cigányok nagy része már nem beszéli a cigány nyelvet.– Mennyire lesz független a Rádió C a politikától? Mennyire tudnak majd egyenlő távolságot tartani a cigány politikai szervezetektől?– Ez nem lesz nehéz. A műsorkészítők között vannak olyanok, akik a Farkas Flórián vezette Országos Cigány Önkormányzattal, vannak, akik a Horváth Aladár-féle polgárjogi mozgalommal és olyanok is akadnak, akik a Zsigó Jenő vezette Roma Parlamenttel szimpatizálnak. Ezt a kérdést tulajdonképpen úgy kell megoldanunk, ahogy azt az újságíró szakma alapvető elvei megkövetelik. A választási időszakban – mint ahogy a közszolgálati rádió vagy talán mások is – a választási etikai kódex szerint adnak időt mindenkinek. Nekünk is így kell majd eljárnunk.– Mennyire tudja felvállalni a Rádió C, egyáltalán szándékában áll-e, hogy egy kilakoltatott roma családnak a rádió segítségével nyújtson támogatást? Készülnek-e arra, hogy ilyen jellegű szociális munkát is felvállaljanak?– Remélem, hogy erre is képesek leszünk: lesz információs és jogi tanácsadói szolgáltatásunk. Nem látványos emberi jogi, diszkriminációellenes dolgokkal szeretnénk foglalkozni, hiszen azt hozzáértő szervezetek végzik, a szociális munka szintjén előforduló kisebb ügyekben akarunk segítséget nyújtani. Helyet tudunk biztosítani adományoknak, már több karitatív szervezettel felvettük a kapcsolatot. A Rádió C épülete mellett kialakítunk egy ingyenesen használható internettermet tíz számítógéppel roma és nemcsak roma környékbeli fiatalok számára, ahol megtanítják őket az internet használatára.– Honnan a pénz a rádió működésére?– A kht. hárommillió forint törzstőkével jött létre. Az Autonómia Alapítvány adott kétmillió forintot. Mi magunk is meglepődtünk azon, hogy két multinacionális cég már az első hónap kísérleti adásához adott két-két millió forintot. De segítenek a német, az angol, a holland nagykövetségek és az EU-nagykövet is. Ez kezdetnek nem rossz, de azt tervezzük, hogy két-három éven belül a működésünk 50 százalékát a piaci bevételből finanszírozzuk. Ennek a rádiónak a legfőbb célja az, hogy hirdetési bevételekből tartsa fenn magát. Lehet, hogy az első két-három évben az úgymond cigánypénzekből kell megélni. Néhány műsorunkhoz – mint például az egészségvédelemmel vagy a drog veszélyeivel foglalkozóhoz – megpróbálunk majd pályázatok útján állami forrást is szerezni. De belátható, ez nem tud eltartani egy évi 80 millió forint költségvetésű 24 órán át sugárzó rádiót.– Megszondázták a hirdetési piacot, hogy lesz-e elegendő hirdető a romáknak szóló Rádió C-ben?– Már most, a hirdetők számára üzletileg még nem értékelhető egy hónapos adás alatt lesznek a rádióban reklámok. A Rádió C-nek az egyik legfontosabb célja, hogy áttörje azt falat, ami a piac és a romák között van. A piacon a kapitalizmus alapegysége a fogyasztó. Meggyőződésünk, hogy ideje a romákat is megtalálnia a hirdetési piacnak, mint potenciális fogyasztókat. Ez igen fontos lépés lenne, emancipálódásukra is pozitívan hatna. Amerikában például a 70-es években történt meg ez az áttörés a piac és a feketék között. A csak a feketékhez szóló reklámokkal a piac elismerte, hogy ez egy potenciális fogyasztó- réteg. Magyarországon ma még a hirdetők többsége úgy gondolja: elveszít két „gádzsó” vásárlót azért, hogy megszerezzen egy roma vásárlót. Ma még ilyen logika szerint működik a hirdetési piac. De be fog következni az áttörés, előbb talán az olcsó tömegcikkek piacán. Az a célunk, hogy úgy mehessünk oda ezekhez a hirdetőkhöz, hogy van 60 ezer állandó hallgatónk, több mint százezer budapesti romához és minket választó nem romához szólunk.– Mi lesz mindezzel, a kész stúdióval és a tervekkel, ha nem jutnak állandó frekvenciához?– Erre gondolni sem merek. Nem készítettünk erre az esetre vészforgatókönyvet.