Peren kívüli egyezséggel zárult az a tárgyalás, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával indítottak magyar cégek a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatallal szemben, az irreálisan magas munkavállalási engedélyilletékek miatt. Így azok a vállalatok, amelyek a jogi utat választották a magas illeték csökkentése érdekében, a befizetett illeték összegének akár negyven százalékát is visszakaphatják – ismertette a precedensértékű eredményt Koji László, a BKIK elnöke, tegnap Budapesten.Az eljárás több mint hét évig tartott, míg végül a legfelső bírói fórumon megszületett az egyezség. Norbert Wiese, a magyar cégek egyik jogi képviselője kifejtette: azok a cégek, amelyek időben nyújtottak be fellebbezést a Szövetségi Munkaügyi Hivatal határozata ellen, a befizetett illeték negyven százalékát, míg akik határidőn túl, azoknak 30-35 százalékot térít vissza a hivatal. Becslések szerint 1993 és 1997 között 100 millió német márka értékben fizettek be illetéket a magyar vállalatok, így a visszatérítés megközelíti a 40 millió német márkát.– Azok a cégek, amelyek nem éltek a jogorvoslat eszközével, visszatérítést nem kapnak, viszont amelyeknek jár az összeg, azok rövidesen megkaphatják azt. Amennyiben a munkaügyi központnak követelése van egy céggel szemben, azt érvényesítheti a visszafizetések alkalmával – hangsúlyozta Günter Backes, a cégeket képviselő ügyvéd.Németország 1993. áprilisa óta vet ki ilyen jellegű illetéket, amelynek mértéke a kiküldetés időtartamától függ, így 1996. végéig hat hónapig 1200, kilenc hónapig 1600, míg kilenc hónapon túli foglalkoztatás esetén 2000 német márkát kellett fizetni. Az illeték mértéke 1997-től változott, munkavállalóként és naptári hónaponként 185 márkát fizetnek munkavállalási engedély illetékeként a magyar cégek. Egy 1989-es német–magyar kormányközi megállapodás szabályozza azt a kvótát, amely magyar szakemberek németországi munkavállalását szabályozza. Az egyezmény aláírásakor 2500, míg ma 6800 magyar talál munkát a németeknél ilyen formában, ahol a múlt évben a magyar cégek 362 millió német márka értékű szerződést kötöttek.
Budapest csődben: Karácsony több pénzből gazdálkodhat, mint Tarlós, mégis a kormányt hibáztatja
