Növekvő tiszteletdíjak

Két év alatt közel 56 százalékkal emelkednek az akadémikusok tiszteletdíjai. A január végén tartott kormányülésen elfogadták az erről szóló rendeletet. – Polgári értékrendünk része a nemzetünknek világszerte megbecsülést szerző, az ország felemelkedéséhez nagymértékben hozzájáruló tudósaink méltó megbecsülése – indokolta a döntést lapunknak Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, aki a fiatal tudósok támogatását is fontosnak tartja a jövő szempontjából.Január 30-i ülésén a kormány elfogadta az Akadémia tagjainak és doktorainak tiszteletdíját szabályozó rendeletet. – A juttatások az idén 25,5, jövőre újabb 25 százalékkal növekednek – tudtuk meg Pálinkás Józseftől. Ez a növekedés lényegében azonos mértékű a tudományos kutatás költségvetésének két év alatt bekövetkező 61 százalékos emelkedésével.Az Akadémia rendes tagjainak tiszteletdíja idén 288 ezer, 2002-ben 360 ezer forintra emelkedik. A tudós testület levelező tagjai pedig 2001-ben 224 ezer, 2002-ben 280 ezer forint díjazásban részesülnek. A doktorok esetében ezek az összegek 64, illetve 80 ezer forintot tesznek ki. – A kormányrendelet gondoskodik a tiszteletdíj értékállóságáról is, emellett az Akadémia elhunyt tagjai özvegyeinek támogatása is növekszik – emelte ki Pálinkás József.– Polgári értékrendünk része a nemzetünknek világszerte megbecsülést szerző, az ország felemelkedéséhez nagymértékben hozzájáruló tudósaink méltó megbecsülése – hangsúlyozta a szaktárca államtitkára. – A tudomány sem volt jobb helyzetben az előző századokban, mint életünk bármely területe. A nemzetet ért sorscsapások tudományunkon, tudósainkon is mély sebeket ejtettek – emlékeztetett Pálinkás József, aki úgy véli, hogy ennek ellenére mindig volt újjászületés és a jövőben bizakodó újrakezdés. Ebben meghatározó szerepet tulajdonít a Magyar Tudományos Akadémiának, illetve az intézmény számos kiemelkedő képviselőjének, tudósának.– Az Akadémia jelentős, mondhatni, történelmi szerepet töltött be a magyar nemzet életében, sokkal több volt, mint tudományos köztestület vagy kutatóintézetek és laboratóriumok hálózata. A társadalmi, gazdasági és természettudományi kérdések felvetésén, a problémák megoldásához történő tudományos hozzáadott értéken túl az Akadémia és tudósaink nemzeti intézménnyé váltak – fogalmazott Pálinkás József.Elmondta: az oktatási kormányzat szeretné, ha a mai tehetséges fiatalok célként látnák maguk előtt, hogy érdemes a kutatói pályát választaniuk, mert a tudományos felfedezés semmi mással nem pótolható élményét adja, emellett a színvonalas munkából jól meg lehet élni a tudomány területén is. – A mostani tiszteletdíj-emelés részben erről is szól, s reméljük, hogy eléri a célt – tette hozzá.A Széchenyi-terv egyik fontos eleme a nemzeti kutatási és fejlesztési programok elindítása. A kormányzat a növekedő kutatás-fejlesztési kiadásokból tehetséges, kreatív és lelkes tudósok munkáját kívánja támogatni. – Nemcsak az a lényeg, hogy mennyit költünk tudományra, hanem az is, hogy azt kik és hogyan használják fel. Az utánpótlás megteremtésének szándékát tükrözi, hogy az ország erkölcsileg és anyagilag megbecsüli a tudásalapú társadalom és gazdaság mai és jövőbeli „szellemi motorjait” – mondta végezetül az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára.