Szürkeállomány

Magyarországon évenként 37 dollár a kutatásra, fejlesztésre szánt pénz egy lakosra jutó összege. Ugyanez az Egyesült Államokban 681 dollár, Portugália mutatója is 72 dolláron áll. Csehországban a GDP 1,15 százalékát fordítják erre, nálunk 0,7 percentjét. Ez derül ki az Innováció – törvényi keretek – működési struktúrák című kötetből, amelyet Pungor Ernő akadémikus irányításával írt a tudósokból álló csapat. A több mint nyolcvan szabadalom birtokosaként ismert vegyészprofesszort az innovációs nemzetstratégia elemeiről kérdeztük.A múlt évszázad végén lezajlott gazdasági rombolás után mekkora optimizmussal nézhetünk a jövőbe?– Egy ország jövőjét három tényező határozza meg. Az első az oktatás, a másik az egészségügy, harmadik tényező az innováció. Ha mindezek megoldatlanok, akkor az ország jövője ködös. Ha az oktatás gyatra, ha nincsen jól megszervezve a posztgraduális képzés, a társadalom elmarad a fejlődésben. Ha az egészségügy olyan, mint amilyen ma Magyarországon, akkor az aggodalomra ad okot. Mindez egy kis ország szempontjából problematikus. Alapvetően fontos a nyelvek tanítása. El kellene érni, hogy az érettségiig két-három nyelvet tudjanak a fiatalok, s az egyetemen ez már alap lehessen. A főiskolák adjanak szakembereket, az egyetemek pedig képezzenek kutatókat. Nagy váltás szükséges néhány éven belül.– Miért tartja a legégetőbb köznapi kérdésekkel egyenrangúnak az innovációt?– Ha ez megoldatlan, akkor az ország lemaradása csak növekszik. Az nem elfogadható, hogy mindig csak megvegyük más országok vállalataitól a technológiákat. Ha a társadalom nem tud tevékeny, kezdeményező szerepet betölteni az új termékek létrehozásában, akkor baj van. Idejekorán ismerte föl ezt Finnország. Finn barátaink 1982-ben ébredtek rá, hogy az innovációt serkenteni kell. Akkoriban csak egy százalékot költöttek erre, ma már a GDP három és fél százalékát fordítják az innováció fölpezsdítésére. Tizenkét év alatt érték el azt, hogy ugyanannyi high-tech terméket adjanak el, mint amennyit vesznek. Most már ott tartanak, hogy három-, három és félszeres arányban adják el a csúcstermékeket a beszerzett mennyiséghez képest. Nemcsak az a baj, hogy nincsen Nokiánk, hanem az is, hogy kevés gyermek születik. Márpedig innováció a magyar fiatal emberektől várható.– Az innováció felkarolása nem az állam dolga?– Nem mindegy, mennyi pénzt adnak erre, mekkora lehetőséget nyitnak. Ettől függ ugyanis, hogy arra kényszerül-e a magyar szakértelem, hogy elvándoroljon az országból. Ennek a súlyos gondnak a megoldásához is ötleteket adhat a finn példa. Ott az innovációt ösztönzik több területen. Fel kell figyelnünk arra, hogy az energetikában és a környezetvédelemben tevékenykednek a legjelentősebb finn vállalatok.– A Fortum nevű finn energetikai cég terjeszkedésének részben mi is áldozatai vagyunk: két vállalatunkat vették meg, az egyiket már továbbadták, a másik pedig küzd a fennmaradásért.– Nem féltem őket. Mindamellett az informatikában egyetlen finn vállalat tevékenykedik, az említett Nokia, a többi cég egyéb területen hódít. A finn cégek térnyerésének fő lendítőereje az innováció volt.– Ehhez idehaza adott-e a szürkeállomány?– Idehaza a legmagasabb képzési szint elfogadható, mégsem megnyugtató a helyzet. Erős a konkurencia. A német és a francia egyetemek megelőztek minket, pedig a magyar műszaki felsőoktatás évtizedeken át kiemelkedő helyen állt.– Akkor még volt magyar ipar, amely igényelte a műszakiakat. Most viszont, amint önök most megjelent könyvükben írják, a fiatalokat kevéssé hozza lázba a mérnöki pálya lehetősége.– Adjuk meg végzett fiataljaink számára a kutatás lehetőségét. Ehhez pénz kell. Könnyebben előteremthető a szükséges összeg, ha tisztázzuk, mit kell kutatni. Alapkutatásban hazánk még mindig előkelő helyen áll a világban, de érdemes ezt ésszerű mértékben átterelni az alkalmazott kutatásra, amely azután ipart teremt. Lényeges, hogy a vállalatoknak legyen előnyük abból, ha újdonságot vezetnek be a piacra. Kapjanak adó- és importkedvezményt. Adókedvezményt kell kínálni az új termék bevezetéséhez a multik és a hazai cégek esetében is. Jelenleg a multik egy része kutatást is szervez Magyarországon, de ennek irányítása külföldről történik. A kialakított termék már nem magyar, kiviszik magukkal, és besöprik a profitot. Az adókedvezmény új termékek bevezetése esetében egyáltalán nem dönti össze a költségvetést, sőt több bevételt hoz már középtávon is. A Széchenyi-terv erőteljesen segíti ezt a folyamatot. A beruházások állami segítése megteremti azt a bázist, amelyen az innováció folyamata végbemehet az ötlettől a piaci bevezetésig. Emellett célirányosabb állami támogatás is szükséges. Olyan, amely a kutatóhelyek gyarapítását, stabilizálását segíti. Ez úgy történhet, hogy az állami pénzzel feladatot is kap a vállalat: a konkrét tennivalót a céghez delegálhatja az állam a támogatás odaítélésekor.– Segíthet-e ebben a folyamatban a civil kezdeményezésre formálódó Made in Hungary-stratégia, amely szorgalmazza, hogy ne csak bevásárlóközpontok, hanem üzemek is épüljenek Magyarországon, s eredeti magyar termékekkel jelenjünk meg a világpiacon?– Ha a gyógyszeripart nézzük: egyedül a Richter tekinthető magyar vállalatnak, a többit „kivitték”. Elengedhetetlenül fontos a Richter-szerű vállalatok sokasítása, s e folyamatban az innováció okos állami segítése eredményes lehet. Egyébként a Széchenyi-terv azon fejezetei, amelyek az iparfejlesztéshez kínálnak pályázaton elnyerhető pénzt, közvetve ezt a célt szolgálják. A fejleszteni akaró, ezért dolgozni kész cégeket készíti fel műszakilag ez a program úgy, hogy az eszközök megvásárlásához kiegészítésként állami pénzt kínál. Ma is készülnek magyar középvállalatoknál olyan berendezések magyar találmányok alapján, amelyeket Japántól Amerikáig örömmel vásárolnak. Mi itt az alapítványnál kidolgoztunk ionszelektív elektródokat, s e terméket licenc alapján most Japánban gyártják.– Nem lenne jobb, ha mondjuk Nyíregyházán gyártanák?– Ez akkor lenne lehetséges, ha a nyíregyházi gyár, amely jelenleg nincs, fölszerelkezne olyan műszaki eszközökkel, amelyekkel káliumelektród-komplexumokat tudna készíteni. Ez volna a jó, a mi intézetünk terméke azonban így is fontos, mert olyan újdonságot állítottunk elő, amilyet külföldön el tudtunk adni, és helyette más újdonságot vehettünk külföldről.– A Magyar Innovációs Szövetség évi pályázatain mindig felszínre jön legalább három-négy különleges eredmény, ám megvalósult termékként ezek is előbb-utóbb a tengerentúlon kötnek ki.– A pályázatok feltétlenül jók arra, hogy érzékeltessék a fiatalokkal: érdemes szellemi erőfeszítéseket tenni, mert eredeti alkotást hozhatnak létre, és a sikert is megízlelhetik. Fontosak azok a mechanizmusok, amelyek szavatolják, hogy az újdonságok kifejlesztői a piaci profiton kívül is nyernek valamit az ügyön. Egyébként az 1993-ban kialakított innovációstörvény-tervezet minden szükséges elemet tartalmazott. Az anyag fiókban maradt.– Kötetükben arra intenek, hogy a szellemi értékeket meg kell védeni. Igen ám, de a privatizáció évtizedében felmérhetetlen mennyiségű magyar szellemi érték került idegen kézbe.– A találmányok szabadalmi védettsége hazánkban nem rossz. Inkább az a baj, hogy a szabadalmi bejelentések száma zuhant az utóbbi évtizedben. Ennek egyik oka, hogy a szabadalmaztatás pénzbe kerül. Ezt is állami eszközökkel kell segíteni. A védjegyeztetés szintén költséges, így a szellemi értékek egy része valóban az elorzás veszélyének van kitéve.– Tanulásrégió, innovációs klíma – ilyen kifejezések is szerepelnek könyvükben. Vonzó fogalmak ezek, de a fő irány mintha éppen ellentétes lenne.– Vannak aggasztó fejlemények, de Magyarországon seregnyi műszaki ember él, aki a nehéz körülmények között is elszántan dolgozik. Hadd említsem a szegedi Bay Zoltán Intézetet: ott kidolgozták, hogyan lehet baktériumokkal megtisztítani a talajt az olajszennyeződéstől. E találmány világraszóló jelentőségét föl sem tudjuk mérni. A lézertechnika, a logisztika, a biotechnológia területén is kiváló elmék kutatnak.– Az állami pénzek odaítélésében lehet-e innovációt alkalmazni? Különösen fontos ez a Széchenyi-terv indításakor, a Gazdasági Minisztérium eddigi pályázatain ugyanis kérdőjelesen döntöttek a támogatásokról. Várható-e, hogy az kap pénzt vagy adókedvezményt a kutatásra, aki már letett valamit az asztalra?– A döntésnek mindenhol van olyan vesztese, aki támogatást érdemelt volna, és olyan nyertese, aki nem érdemelt állami pénzt. Fontos, hogy az arányok ne torzuljanak el nagyon. A kormányzat legfőbb pozitívuma a családtámogatásban mutatkozik meg. Ez a leglényegesebb, noha csak közvetve érinti az innovációt. Még fontosabb, hogy a társadalomban is megmutatkozzanak az optimizmusra okot adó jelek. Vidéken azt látom, hogy az emberek igyekeznek jól gondolkodni. Budapesten korábban nem volt célszerű kiejteni azt a szót, hogy „magyar”. A vidék az magyar. A kialakuló kulturális műhelyek azt mutatják, hogy az ország szelleme él.