Vírustámadás a közeljövőben?

Hamarosan az emberiség jelentős részét megbetegítő új influenzajárvány söpör végig a világon – véli Berencsi György. Az Országos Epidemiológiai Központ főorvosa szerint ez különösen a fejletlen országokra lesz veszélyes, amelyek csak kis részben képesek oltóanyaggal ellátni polgáraikat. Berencsi György véleményét a virológiakutatás tapasztalataira alapozza. Mint mondja, az elmúlt százötven évre visszatekintve a leghosszabb világjárványmentes időszak 1918-tól 1945-ig, azaz 37 éven át tartott. A mostani járványmentes periódusnak pedig már a 32. esztendejében járunk.Az influenzavírus történetét követve kiderül, hogy időnként agresszívabbak és találékonyabbak a kórokozók. Az utóbbi évek – beleértve az idei hazai járványt – statisztikái azt mutatják, hogy egyszerre nem egy, hanem legalább két-, háromféle vírus támad. További problémát okoz a vírusfehérje gyors változása. Mire egy kórokozóhoz elkészül az oltóanyag, minden bizonnyal már újfajta tulajdonsággal is felruházta magát az „ellenfél”. Ezért van fontos szerepe a nemzetközi pandémiás tervnek és az influenzaközpontnak, amely Londonban működik. A különböző országokból ide küldik időről időre a garázdálkodó vírusokat. Itt kiválasztják, hogy mely kórokozók változtak meg, és ennek megfelelően elkészítik az új oltóanyagot – mondja a főorvos. A kórtörténet azonban azt mutatja, hogy ennek ellenére mindig feltűnnek olyan influenzavírusok is, amelyek a vártnál jóval veszélyesebbek. A megbetegedés a vízi szárnyasok által hordozott vírussal kezdődik, amely ha átkerül a sertésbe, az emlősvírussal keveredve géncserén megy keresztül, és olyan kombinációt alkot, amelyik az emberre is veszélyes, sőt halálos. Ennek az esetleges kialakulását nem lehet előre kiszámítani.Mint ismert, 1997-ben Hongkongban regisztráltak a csirkékből kiinduló vírust, amelyik átalakulva huszonegy embert betegített meg, és ebből tizennégyen meghaltak. Rá egy évre a taiwani kutatók mutatták ki azt a kórokozót, amelyik szintén a szárnyasok bélrendszerében bújt meg, majd az emlősökbe jutva komoly megbetegedéseket okozott. Ebben az esetben is nagyon magas, ötven- százalékos volt a halálozási arány. Szerencsére mindkét esetben izolálódott a fertőzés, és nem okozott világméretű járványt. A helyi egészségügyi szakemberek megtették a megfelelő óvintézkedéseket, a beteg szárnyas állományt pedig elpusztították. Hasonló esetet figyeltek meg 1982-ben is, amikor a vadkacsákból és sirályokból kimutatott vírus a delfineket betegítette meg, és megtizedelte a fajt.Magyarországon eddig két alkalommal találkoztunk ilyen makacs járvánnyal. Az első komoly hullám 1968-ban indult, és öt évig tartott. Ezalatt hatmillió ember betegedett meg, és ötezren belehaltak az influenzába. A másik csak a szárnyasokat érintette, a Hortobágyon fedezték fel. Ekkor a csirkék elpusztításával sikerült megvédeni az embereket.A járvány esetlegesen lassú terjedése a kórokozók vetélkedésének köszönhető. Bizonyos helyzetekben ugyanis az egyik vírus fékezi a másikat, ezzel némi gátat szab, illetve lassítja a fertőzés terjedését. Ez a mechanizmus, a folyamatos megfigyelések és a nemzetközi együttműködés lehetővé teszi, hogy a vírus felismerése után rövid időn belül nagy menynyiségű oltóanyagot hozzanak forgalomba. A gazdaságilag fejlett országokban ezzel védetté lehet tenni a kockázati csoportba tartozó embereket. Ide tartoznak a hatvan év felettiek és a tartós betegségben szenvedők. A fejletlen országokban viszont – állítja Berencsi György – hihetetlen pusztítás várható. Külön kockázati tényezőt jelent ezekben a régiókban, hogy sokszor az emberek kis helyen, állataikkal egy helyiségben laknak. Első hallásra nevetségesnek hangzik, de a lavina elindításához elegendő lehet, hogy „rám prüszkölt a malacom”.