„Nem tettek jót a politikai támadások”

Továbbra is súlyos politikai hibának tartom, hogy a Fidesz megyei szervezete a nyelvvizsgaügy lezárása előtt döntött a pártból való kizárásomról úgy, hogy a szombathelyi szervezet végig kiállt mellettem – nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor. Szombathely polgármestere az ügyet lezártnak tekinti, miután ezzel „az ügyészség sem foglalkozott, s a vádak alól az ELTE doktori bizottsága is tisztázott”. Szerinte a legfontosabb a város sikeres fejlesztése, ennek köszönhető, hogy mára Szombathely megszerezte a bronzérmet a magyarországi települések versenyében.Szombathelyről néhány éve – a városban kitört politikai botrányoknak is köszönhetően – elterjedt a hír: még a kormányzat is „leírta”. Nemrégiben viszont arról lehetett hallani, hogy a vasi megyeszékhely soha nem látott fejlődésnek indult. Polgármesterként hogyan ítéli meg ezt az ellentmondást?– Szombathely a harmadik, bonzérmes helyre küzdötte föl magát az ötödik helyről a városok versenyében 1998 óta. Székesfehérvár és Győr után Szombathely a harmadik legdinamikusabban fejlődő város az országban. Ezt egy településektől független akadémiai kutatás állapította meg a Magyarország – Területi szerkezet és folyamatai az ezredfordulón címmel tavaly megjelent tanulmánykötetben. A legjobb magyar urbanisztikai és területfejlesztési szakemberek a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának felkérésére készítették el a megyei jogú városok versenyképességi rangsorát. A mérések elsősorban a gazdasági fejlettségre, a beruházásokra irányultak. A fejlesztés a várost irányító polgári koalíció választási, majd az úgynevezett ciklusprogramjának is meghatározó eleme volt. Azt hiszem, mi tudtuk a legösszetettebb jövőképet megfogalmazni a választásokon induló pártok közül. Nem-csak az volt a siker titka, hogy a Fidesznek állt a zászló ’98-ban, hanem az is, hogy átfogó programmal indultunk. Most arra készülünk, hogy a közgyűlés elé terjesszünk egy középtávú fejlesztési tervet. Ez a szemlélet eredményesnek bizonyult, hiszen 1990 és 1998 között, az akkori SZDSZ-es városvezetés alatt Szombathely nem sokat fejlődött. A polgári koalíció győzelme után keltett politikai botrányok valóban nem tettek jót a városnak, azonban a támadások alaptalannak bizonyultak. Azzal a bizonyos nyelvvizsgaüggyel az ügyészség sem foglalkozott, s a vádak alól az ELTE doktori bizottsága is tisztázott. Továbbra is súlyos politikai hibának tartom, hogy a Fidesz megyei szervezete az eset lezárása előtt döntött a pártból való kizárásomról úgy, hogy a szombathelyi szervezet végig kiállt mellettem. Ugyanakkor a város fejlesztéséről szerencsére nem vonták el a figyelmünket ezek az ügyek, amelyek miatt az ellenfeleim még a lemondatásomat is kezdeményezték. Három évvel ezelőtt ígéreteink, választási programunk egy újság formájában minden háztartáshoz eljutott; a polgárok most lemérhetik, mi valósult meg a tervekből.– Tavaly ön többször is nyilatkozott a városnak juttatandó milliárdos állami támogatásokról egy korábbi kormányfői ígéret kapcsán. Beválnak-e a remények?– Még novemberben átadták az északi elkerülőút második szakaszát, amely a 85 ezres lélekszámú Szombathelynek nagyvárosias jelleget kölcsönzött. Az állami beruházás része annak, amit Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban megígért. Az út első szakasza már 1999-ben elkészült, és nagyon reménykedünk a folytatásban is. Ugyanis az önkormányzat mintegy 300 millió forintos költséggel előkészítette a 89-es számú északi elkerülőút harmadik szakaszának megépítését is. Itt nem csak szombathelyi ügyről van szó, hiszen ez egy tranzitút, amelynek Magyarország jelenti az új nyugati kapuját. Az osztrákok is építkeznek, furcsa lenne, ha erre mi nem válaszolnánk, és a komfortos, európai színvonalú határra vezető szakasz után beszűkülne az út, és egy falusi úton kellene a kamionoknak közlekedniük. A forgalom megötszöröződött az elmúlt öt évben, sokan választják ezt az átjárót, mert gyorsabb, olcsóbb megoldás számukra így megközelíteni Szlovéniát és Ausztriát. Úgy tudom, Burgenland is kiemelt projektként kezeli Oberhardt és Szombathely „összekötését”.– A beígért városfejlesztési elképzelések közül leginkább a lakásépítési program érdekelheti a lakosságot.– „Bejött” a tervezett Szent Márton utcai lakásépítés, és az önkormányzat folyamatosan vásárol használt lakásokat is. A Széchenyi-tervből nyertünk 250 millió forintot, amelyből huszonegy új bérlakást építünk, és 30 lakást vásárolunk bérlakásnak a szombathelyi lakáspiacon. Az idén is pályázunk, mert a kormány lakásprogramjával összhangban a fiatal házasok otthonhoz juttatásán segítenénk az úgynevezett fecskeház kialakításával.– Az önkormányzat korábban meghirdetett terve szerint a térség kulturális és sportközpontjává is válhat Közép-Európa legrégebben lakott települése.– Novemberben, Szent Márton napjára visszahoztuk a főtérre a Szentháromság-szobrot. Ez a legszélesebb városi közvélemény számára pozitív volt. Kizárólag a helyi SZDSZ ultraliberálisai tiltakoztak a szimbolikus értékű, városvédő funkcióval 1713-ban állíttatott szobor történelmi rehabilitációja ellen. A város főteréről a múlt rendszerben elköltöztetett emlékművet az egyház visszaadta a városnak és polgárainak. Most szombaton avatjuk a Sugár úti atlétikai centrumot, amely ötven-millió forintos ISM-támogatással épült. A létesítmény városi tulajdon marad, és itt rendezzük meg többek között az augusztusi nemzetközi diákjátékokat, harminc ország részvételével. A leendő sportcsarnok tanulmány- és kiviteli terve is elkészült. A beruházásba akkor tudunk belevágni, ha 2002-re megkapnánk Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter pénzügyi ígérvényét. A felépítéshez több mint egymilliárd forint kellene, s ennek az egyharmadát kértük a tárcától. Színházügyben is óriásit léptünk előre. Ha minden a tervezett menetrend szerint halad, akkor 2003-ban – a mostani művelődési és sportház helyén – színháza lehet Szombathelynek. A mintegy 600 millió forintos beruházáshoz a kultusztárca támogatása is elengedhetetlen. Színházi célra jelenleg is mintegy hatvan-millió forintot költünk évente. Állítom, hogy a tavalytól újraindított Savaria Karnevál országosan egyedülálló kulturális rendezvény a millenniumi események között.– Információm szerint a Széchenyi-terv mintájára készül egy helyi Savaria-terv. Milyen főbb pontokat tartalmazna a hosszú távú program?– A Savaria-terv két részből: a lakásprogramból és a fürdőprogramból áll. Az utóbbi szintén kettéosztható a termálfürdő korszerűsítésére, és a jelenlegi tófürdő területén egy élményfürdő kialakítására. A hajdúszoboszlóihoz hasonló élményfürdőt csinálunk, erre már elfogadott beruházási programunk van. Készül egy olyan játszópark is, amely öthektárnyi területen valóban nemzetközi színvonalon szolgálná az idelátogatókat. Személyes szerepvállalásomról még nem döntöttem, ugyanakkor nyugodt vagyok, mert az elmúlt néhány évben többet fejlődött a város, mint az azt megelőző évtizedekben összesen.