Népszavazás a Petőfi-ügyben?

Egyelőre arra vár a Megamorv–Petőfi Bizottság, hogy a független magyar bíróság döntsön a Petőfi-család sírjának felnyitásáról – jelentette be tegnap Morvai Ferenc, a bizottság elnöke. A május 23-án a belügyminiszter ellen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetlevélben a felperesek kérik, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által a Fiumei úti temetőben található sírbolt felnyitása kapcsán adott hozzájárulási határozatot megsemmisítő döntést helyezzék hatályon kívül. Jogi álláspontjuk szerint a belügyi tárca megalapozatlanul és törvénysértően járt el. Morvai reméli, hogy az igazságszolgáltatás olyan gyorsan jár el, mint például a minapi Torgyán-ügyben. – Két hónapig várunk, s ha nem történik semmi, akkor – akárcsak tíz évvel ezelőtt – aláírásgyűjtésbe kezdünk egy népszavazásért. Ha ez sem vezetne eredményre, a magyar népet az utcára szólítjuk, s végső esetben az engedetlenségig is elmegyünk. A közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy a polgárok 63 százaléka támogatja ennek a nemzeti ügynek, a tizenkét éve tartó „huszadik századi kriminek” a megoldását. Az 1989-ben a szibériai Barguzinban talált, s az egyik legnagyobb magyar költőnek tulajdonított csontok, és Hrúz Mária, az édesanya földi maradványainak összehasonlításával kiderülhetne az igazság. A Megamorv–Petőfi Bizottság ez ideig – saját zsebből – több mint 51 millió forintot költött az ügyre, ám a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) áltudósai az adófizetők pénzét fordítják arra, hogy megakadályozzák annak tisztázását – tette hozzá Morvai. Feltette a kérdést: Milyen akadémia az, ahol elzárkóznak a tudományos problémák megoldásától? S ha tudják, hogy a Bajkál-tó mellett talált leletek egy női csontváz részei, akkor miért félnek ennek bebizonyításáról, a DNS-vizsgálatok elvégzésétől? Felvetődött az is: a konok elzárkózás oka lehet, hogy a Petőfi-család sírboltjából eltűntek a csontok.Kiszely István antropológus szakmai véleménye változatlan: elképzelhető, hogy a Burjátföldön talált Alexander Sztyepanovics Petrovics nem Petőfi, csak nagyon hasonlított rá, azonban egy tudományos vizsgálat elvégzését nem szabad egyéni és politikai okokból meghiúsítani.A bizottság által összeállított hiteles dokumentumokból kiderült: Glatz Ferenc, az MTA elnöke 2001. május 22-ig még egyetlen- egy kutatót sem jelölt ki, hogy az üggyel foglalkozzék. Tehát a korábban az Akadémia nevében fellépők csak a saját maguk nevében szólhattak. Az eredeti papírok szerint azok az amerikai szakértők, akik állítólag egy nő maradványainak nyilvánították a barguzini csontokat, 1991-ben hivatalosan közölték: a lelet egy férfi csontváza. Azóta nem kaptak mintákat, s Morvai Ferenc szerint így nem is végezhettek új vizsgálatokat.