A magyarországi olimpia megszervezésére és lebonyolítására a pesszimistább számítások szerint 4,7 milliárd dollárt kellene fordítani – áll abban a lapunk birtokába került dokumentumban, amelynek alapján hamarosan megkezdi munkáját a kormány által a hét végén létrehozott előkészítő bizottság. Az anyag – amelyről a hét végén a kormány is tárgyalt – öt szakértői tanulmányt összegez.Az összegző anyagot Tihanyi József, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Chikán Attila, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem rektora, Tóth István György, a Tárki Rt. vezérigazgatója, Demján Sándor vállalkozó és John Charody, a magyar csapat sydneyi olimpiai attaséjának tanulmánya alapján készítették. Úgy tudjuk, felkérték egy tanulmány elkészítésére Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét is, ez azonban végül nem született meg.A versenyek megrendezésére mintegy 30 versenyhelyszínnek kell rendelkezésre állnia (a nyári játékokat 28 sportágcsoportban rendezik meg) – áll a dokumentumban.A sportolók edzéséhez még legalább kétszer ennyi kiegészítő sportlétesítményre van szükség. Jelenleg – néhány kivételtől eltekintve – nincsenek meg az olimpiai versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmények. A kiegészítő létesítmények tekintetében viszont jobb a helyzet – összegzi a tanulmány, hangsúlyozva, hogy a rendezési jog elnyerésének nem feltétele, hogy már a pályázati szakaszban meglegyenek a szükséges infrastruktúrájú létesítmények.Az olimpiai központról két elképzelés körvonalazódott. Az egyik szerint a Népstadion körüli sportlétesítmények rekonstrukciójával kialakítható lenne egy viszonylag kevés sportág befogadására alkalmas központi olimpiai centrum, de ez esetben a város több pontján is versenyhelyszíneket kellene létesíteni. Ennek előnye, hogy kihasználnánk a már meglévő létesítményeket, nehézségeket okozna viszont a központi helyszínen kívüli létesítmények megközelíthetősége. A másik lehetőség szerint Budapest valamely külső városrészében építenék fel az olimpiai negyedet, amelyhez az olimpiai falu is kapcsolódna. Ekkor nagyobb lenne a pályázat sikerének esélye, az elképzelés hátránya viszont, hogy nagyobb költséggel jár, illetve kisebb a valószínűsége a költségek megtérülésének.Az olimpia költségeit két forrásból fedeznék. Az egyik a szervezőbizottsági költség, amely 1,3–2,2 milliárd dollárra tehető. Emellett továbbbi, 1,5–2,5 milliárd dolláros tőkeberuházás szükséges a város, a régió, az állam és a magánszektor részéről. A bevételi oldal nehezen prognosztizálható. A megnöve-kedett idegenforgalomból adódó bevételek például nemcsak az olimpia ideje alatt jelentkeznek, hanem az azt követő években is, így az ezzel való kalkulálás pontosabb számításokat és vizsgálatokat igényel. A dokumentum szerint a beruházások nagyjából kétharmadát az államkasszának kellene fedeznie.Gazdasági helyzetünkről szólva elmondható: az egyetlen mutató az inflációs ráta, amelyben jelentősen elmaradunk az egy-két százalékos kívánalomtól. Gondot okozhat az is, hogy a régiók között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. Az adósságállomány, az államháztartási hiány, a munkanélküliség és az egy főre jutó GDP tekintetében megfelelünk az alapvető elvárásoknak. Bár ez utóbbiról meg kell jegyezni, hogy a hasonló lélekszámú Görögországénak jelenleg még csak a fele a hazai GDP-növekedés.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
