Egy hazugságvizsgáló a szocialistáknál

Leszavazták az alkotmányügyi bizottságban annak a törvényjavaslatnak a napirendre vételét, amelyet egy MSZP-s képviselő nyújtott be, megfogalmazása szerint a „politikai közszereplők szavahihetőségének helyreállítására”. Tóth András, a Horn-kormány Miniszterelnöki Hivatalának politikai államtitkára, az akkori kormányfő kabinetfőnöke lapunknak úgy nyilatkozott: nem lett volna diszkriminatív a javaslatnak azon passzusa, hogy az internethasználók szavazhattak volna a közéleti személyiségekből álló grémiumra, amely a politikusok szavahihetőségét lett volna hivatott vizsgálni. Állítja: nem csupán a kormánypár-tok képviselőit szerette volna megcélozni javaslatával.Számomra úgy tűnik, mintha ön nem számított volna a kormánypártok szavazataira, hiszen csak a Fideszt és az FKGP-t jelölte meg, mint amelyek félrevezetnék a közvéleményt. Ön prejudikál.– Én nem így látom, hiszen egy olyan jelenségre hívtam fel a figyelmet, amelynek a megítélése nagyon pontosan mérhető. Akkor kiderül, hogy az emberek egy jelentős hányadának rosszabb a véleménye a politikusokról, mint amilyet azok megérdemelnek. Az a tendencia, hogy a kormányon lévők ebből a szempontból előnyös helyzetet élveznek, hiszen náluk a hatalom, így felelősségük is nagyobb. Egy kormánypárti politikustól többször kérnek adatot, többször kell állást foglalnia.– Ön arra is kitér írásbeli indoklásában, hogy a kormánypár-tok uralják a médiát, ezért is van szükség a „hazugságvizsgáló” testületre. Vagyis ön szerint a nagy nézettségű kereskedelmi televíziókra a kormány befolyást gyakorol?– A javaslat kidolgozásakor ezzel az egyébként vitatható kérdéssel nem foglalkoztam, habár például a Magyar Televízió 1-es híradójára vagy a Kossuth rádió hírműsoraira nehéz lenne azt mondani, hogy „ellenzékbarátok”. Tételezzük fel, hogy a közmédiumok is alapvetően korrekt szerkesztéssel végzik munkájukat, ám a hírek között a választópolgár nem képes eligazodni. Itt van például az infláció: az egyik médium azt mondja, ennyi, a másik meg azt, hogy annyi. A választópolgárok többsége nincs abban a helyzetben, hogy mindezt eldöntse. A KSH adatainak pedig nem tud utánanézni, miként a Magyar Nemzeti Bank jelentésének sem.Átadtak egy adatot– Csakhogy a televíziós csatornák független szakértőket is megszólaltatnak, így a tévénézők informálódhatnak az ellentétes véleményekről is. Azt pedig, amikor a választópolgárok eldöntik, hogy melyik véleménynek adnak hitelt, azt úgy hívják a parlamenti demokráciában, hogy választás.– Még ha az állampolgár ebben a helyzetben is van, ahhoz kell egy intézmény, amely a tisztánlátást szolgálja. A Magyar Televízió 1-es csatornáján jó pár héttel ezelőtt volt egy vitaműsor, amelyben Katona Tamás, a KSH volt elnöke a Miniszterelnöki Hivatal köztisztviselőjével vitázott arról, hogy amikor a miniszterelnök úrnak átadtak például a szegénységről egy adatot a vigadóbeli beszédéhez, a szakmai adat nem volt igaz. Kiderült, hogy nem KSH-adat, hanem közvélemény-kutatási adat volt, amely nem is 2000-re vonatkozott, hanem 1999-re. Az intézményes javaslat ilyen esetekre vonatkozik, nem arra, hogy nekem mi a véleményem adott esetben akármelyik politikai közkérdésről. Hanem amiről el lehet dönteni, hogy anynyi vagy nem annyi.– Nem gondolja mégis, hogy az internethasználókra szűkíteni azt a kört, amely beleszólhatna egy ilyen testület összetételébe, meglehetősen előnytelen a kevésbé tehetős néprétegek számára? Ráadásul ez komoly alkotmányossági problémákat is felvetett volna.– Hál' istennek, az internethez való hozzáférés viharos sebességgel terjed Magyarországon. Ezenkívül ez nagymértékben összhangban van az illető szakmájával, elfoglaltságával és közéleti aktivitásával is. Nem azt mondom, hogy teljesen lefedi az ország lakosságát, de azt állítom: ahhoz, hogy a közvélekedésnek egy meghatározó csoportjait figyelembe lehessen venni, ahhoz az internet ma már nagyon alkalmas. Ha a javaslatot valamilyen formában mégis támogatnák, módosításokkal lehetne a kört bővíteni.Vagyonvizsgálati kételyek– Nem gondolja, hogy Magyarországon már léteznek azok a jogintézmények – mint például az ügyészség és a bíróság –, amelyek a közéleti hazugságokkal szemben retorziót alkalmazhatnak? Ráadásul működik a parlamentben az a vagyonvizsgáló bizottság, amelynek munkájában az MSZP nem vesz részt, pedig arra hivatott, hogy a vagyonbevallásokkal kapcsolatos valótlanságokat feltárja. Nyilván ennek a feladata lesz az ön által a bizottsági ülésen is említett Torgyán-villa ügyének a tisztázása, amennyiben jogszerűtlenség történt.– A javaslat nem jogi, hanem morális jelenségről szól. A Torgyán-villa építése külön ügy, mert nehezen találni olyan embert, aki felmentené Torgyán Józsefet. Ez egy nagy port felvert ügy volt, ezért nem vagyok róla meggyőződve, hogy a vagyonvizsgáló bizottság bármit fel tud tárni ebben a kérdében. A bizottságról egyébként mindvégig azt mondtuk: nem teheti meg a parlament sem – mert korlátozott a jogosítványa és a hatalma –, hogy az alkotmány és a fennálló törvények vagy a kétharmados jogszabályok ellenében úgy döntsön, ahogy dönt. Nem teheti meg. Szóval az önkorlátozásnak a magyar Országgyűlésen belül is meg kell jelennie. Nem az ellen tiltakoztunk, hogy a képviselőket átvilágítsák. Ha valakinek konkrét felvetése van valamelyik képviselővel szemben, hogy az ő vagyonnyilatkozata nem valós, akkor van lehetőség a vizsgálatra. De mindig azzal az üggyel és azzal a képviselővel kell foglalkozni, akit hírbe hoztak.– Nem lehet, hogy így éppen azok nem kerülnének reflektorfénybe, akik ügyesebben tudják eltitkolni valódi vagyoni helyzetüket?– Csak konkrét ügyeket lehet konkrétan kezelni. Ismétlem: ha bármelyik képviselővel kapcsolatban bárkinek konkrét információja van, a jogszabályok lehetővé teszik a kivizsgálást. Ilyen esetben egy levelet kell írni Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének, és be kell jelenteni. Akkor már meg is lehet indítani ellene a vagyonvizsgálati eljárást. Mi azt mondtuk, a megfelelő intézményei megvannak a magyar parlamentnek, csak élni kell vele és nem egy „protézist” kell létrehozni. Ez a Répássy-féle bizottság, mint mondtam, jogszabályellenes, és elkeni a problémát, ahelyett, hogy azokra a problémákra fókuszálna, amelyeket konkrétan meg kellene lépni. Mi hozzájárultunk a jogállási törvény módosításához. Hozzájárultunk az évenkénti vagyonnyilatkozat beadásához. Nem értem tehát a velünk szembeni vádat. Egy törvényellenesen létrejött grémiumot nem lehet legitimizálni. A vagyonvizsgáló bizottsággal kapcsolatban az adatvédelmi ombudsman leírta, megállapította, hogy ellentétes a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel.Cserbenhagyott javaslat– Az ombudsman azonban csak ajánlásokat fogalmazhat meg a törvényhozás felé.– Ha van egy szakmai vélemény, azt nem lehet azzal lesöpörni, hogy az csak ajánlás. Vagy helytálló az a vélemény, vagy nem.– Saját frakciótársai is cserben- hagyták, hiszen csak öt igen szavazatot kapott javaslatára, mert a többiek nem jelentek meg a szavazáson.– Valószínűleg véletlen, hogy több ellenzéki képviselő nem tudott részt venni. Nem tudom, mi az oka. A lényeg: a Fidesz-szavazógép működik, ott nem szokásos, hogy bármely képviselő magánvéleményének adjon hangot. Nem hiszem, hogy ilyen kérdésben a másik oldalon megengednék, hogy személyes vélemény vagy a saját meggyőződés érvényesülhessen.