Erős forint – gyenge BUX

A forint erősödése elérte azt a szintet, amely hozzásegít az MNB által év végére prognosztizált hétszázalékos infláció eléréséhez. Ha a nemzeti valuta iránti kereslet erős marad, és az árfolyama tovább erősödik, akkor a jegybank megfontolja, hogy beavatkozzon – ezzel a hét végi bejelentéssel a piac szereplői szerint megkezdődött a verbális intervenció. A pesti tőzsdére az erős forint nem hozott élénkülést, a tőzsdeindex 6500 pont közelébe süllyedt. Vállalati hírek sem mozdították ki az árfolyamokat alacsony szintjükről, noha a Mol Lengyelországban, az OTP Szlovákiában szándékozik terjeszkedni, s megtörtént a piac szereplői által régen várt tőzsdén kívüli ügylet: a Skála többségi tulajdonosa eladta részvénypakettjét.A devizapiac szereplői a Magyar Nemzeti Bank részéről a verbális intervenció kezdetének tekintették azt a jegybanki nyilatkozatot, amely pénteken délután kapott nyilvánosságot. Érsek Zsolt, az MNB szóvivője a Reutersnek kifejtette, hogy a forint kellőképpen megerősödött ahhoz, hogy az év végére kitűzött hétszázalékos infláció teljesülhessen. A szóvivő nem hagyott kétséget afelől, hogy ha a forint tovább erősödik, akkor a jegybank fontolóra vesz bizonyos kamatpolitikai lépéseket. A bejelentést az előző órákban bekövetkezett forinterősödés váltotta ki, hiszen pénteken reggel még arról tudósított a Dow Jones hírügynökség, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, és nem gondolkodik beavatkozáson. A bankközi piac kereskedői szerint a forint iránti felfokozott kereslet egyértelmű jele annak, hogy új külföldi befektetők jelentek meg.KamatversenyA monetáris politika az eurózónában is az érdeklődés középpontjában van. Az Európai Központi Bank (EKB) vezetői a múlt héten Dublinban tartották kihelyezett értekezletüket, ahol az irányadó kamatláb változatlan szinten tartása mellett döntöttek. Wim Duisenberg, az EKB elnöke több korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy az irányadó kamatláb csökkentéséhez az infláció két százalékra mérséklése adhatja meg a startjelet. Az utóbbi hónapokban viszont a pénzromlás ahelyett, hogy e kívánatos értékhez közeledett volna, egyre inkább a három százalékhoz tartott, s egyes tagországokban meg is haladta azt. A bankelnök a múlt héten úgy vélekedett, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága, Németország júniusban túljuthat az inflációs mélyponton, s jövőre a közösség országai elérhetik a megjelölt kétszázalékos átlagot. A piac szereplői ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a közeljövőben elképzelhető egy esetleges kamatcsökkentés. Az Amerikai Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Federal Reserve nyílt piaci bizottsága legközelebb a jövő héten ülésezik, s a pénzpiac szereplői arra számítanak, hogy a testület legalább 25 bázispontnyi – de az sem elképzelhetetlen, hogy kétszer ekkora – kamatcsökkentésről határoz.Mélyben a BUXA kamatcsökkentési várakozás a múlt hét végén erősödött fel: csütörtökön ennek eredményeként mind a hagyományos, mind a high-tech iparágak részvényei drágultak. A befektetői bizalom javulása Európában csak ideig-óráig éreztette hatását. A pesti tőzsde részvényei pedig egy kisebb hétközi erősödés után határozottan lefelé vették az irányt.A BUX 2,4 százalékkal zárt hét nappal korábbi értéke alatt. A vezető részvények közül a Richter veszített az indexnél többet (6,1 százalékot), a Mol 2,4 százalékkal, a Matáv 1,9 százalékkal, az OTP pedig mindössze 0,3 százalékkal került az egy héttel korábbi zárószintje alá. Mindehhez persze az is hozzájárult, hogy a Richter a közelmúltig jól tartotta az árát, s egy erős bázisról ereszkedett az átlagnál nagyobb arányban. Az árfolyamokat tekintve sem a Mol, sem a Matáv részvényeseinek nincs okuk örömre, hiszen az olajtársaság részvénye pénteken négyezer forint alá csúszott, s a Matáv sem tudott megállni a nyolcszáz forintos szintnél, s 792 forintra zuhant. A vezető részvények esetében sokkal inkább a szektorok nemzetközi megítélése, valamint a befektetői hangulat alakította a múlt héten az árfolyamokat, mint a vállalati események. Rossz hír a napokban nem látott napvilágot. Az elemzők körében jó fogadtatásra találtak a Mol lengyelországi terjeszkedési tervei, de ez az árfolyamon nem mutatkozott meg.Az OTP menedzsmentje ma kezd ígéretes tárgyalásokat a szlovák privatizációs szervezettel az ötödik legnagyobb bank többségi részvénypakettjének megvásárlásáról. Nem kaptak újabb biztatást a befektetők azoktól a társaságoktól sem, amelyek a közelmúltban a spekulánsok kedvenceivé váltak. A Humet nyolc és fél százalékos viszszaesés után száz forint alá került.A hét végére a Phylaxia részvényeinek ára is visszacsúszott a korábbi, 92–95 forintos sávból 82–85 forint közé. Az állatgyógyászati termékeket gyártó cég igazgatósága információink szerint ma délután ülésezik, s a tervezett tőkeemeléssel kapcsolatban hoz döntést. Tóth Péter vezérigazgató ismételten megerősítette, hogy az ír Cros Wettel tervezett együttműködésnek csak egyik lehetséges módja, hogy tőkeemeléssel részvényeket jegyezhessen a Phylaxiában. Számos érv szól amellett, hogy a kölcsönös előnyöket hozó szakmai együttműködést egy közösen alapított leányvállalatban valósítsák meg. A gyors árfolyam-emelkedésben bízó spekulánsok érdekét az előbbi, a hazai kézben maradó állatgyógyszergyártást az utóbbi megoldás szolgálná.„Egyetlen éjszaka”Egy régen várt bejelentésre pénteken, kevéssel a kereskedés vége előtt került sor. A tőzsde szereplői számára régóta ismert volt, hogy a Skála német többségi tulajdonosa, a Tengelmann csoport szívesen értékesítené részesedését. (E rovatban két hete írtunk róla legutóbb, amikor a cégcsoporthoz tartozó S&C Rt. vezérigazgatóját idéztük, aki azt mondta: „egy részvénycsomag egyetlen éjszaka alatt gazdát cserélhet”.) Érdeklődő volt szép számmal a húsznál több áruházat birtokló részvénytársaság iránt, „csupán” az áralku nem akart megszületni. Nos, pénteken megtört a jég: a Skála arról értesítette a BÉT titkárságát, hogy a német szakmai tulajdonos értékesítette tulajdonrészét, s ezzel egy időben kérte a részvények kereskedésének kedd estig való felfüggesztését. Annak ellenére, hogy régen várt esemény következett be, a befektetők előtt számos nyitott kérdés maradt. Az bizonyosnak látszik, hogy az új tulajdonos nyilvános vételi ajánlatot fog tenni, hiszen a részvények több mint 33 százalékát megszerzi. Az ár azonban még kérdéses. A Skála alapszabálya nem tartalmaz megszorítást a kisebbségi tulajdonosok védelmében, így a kötelező törvényi minimum az előző kilencven nap tőzsdei átlagára. Ez 1000–1100 forint között van. Ha a többségi tulajdonos a törvény kényszere miatt teszi meg ajánlatát, akkor ezen az árszinten fogja megtenni. Ha azonban szeretné kivezetni a társaság papírjait a tőzsdéről, s a jövőben zárt körben működtetni, akkor ennél többet kell ajánlania, hiszen 1200 forint alatt az utóbbi időben csak mérsékelt eladói kínálat mutatkozott, a részvényesek nagy többsége ezen az áron nem vált meg papírjaitól.