Felszámolják a zsebszerződéseket

Rövidesen megkezdi működését az agrártárcánál az a munkacsoport, amelynek feladata a zsebszerződések felszámolása lesz. Információink szerint a csoportot Kőszegi Géza, a minisztérium földügyi és térképészeti főosztályvezetője vezeti majd. A csapat feladata nem lesz könnyű, mert az elképzelés alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért az őszi parlamenti ülésszakig az FVM-nek meg kell alkotnia a családi gazdaságok megerősítését szolgáló törvénytervezetet, a parlamentnek pedig az ősszel módosítania kell a földtörvényt.Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint a zsebszerződéseknek nyomára lehet bukkanni a földhivatali nyilvántartás alapján, a földhivatalokhoz ugyanis kötelező bejelenteni, hogy ki használja és milyen jogcímen az adott földterületet. Természetesen a zsebszerződők ezt a kötelezettséget is elmulasztják, mert a megművelt területek csupán 60-70 százalékáról tudható pontosan, hogy azon ki és milyen tevékenységet folytat. A pillanatnyilag „érvényben lévő” zsebszerződések érvénytelenek, mivel törvénysértők. A szerződések felszámolásával az is előállhat, hogy visszaáll az eredeti tulajdonviszony, így a külföldi vásárló elveszti ideiglenesen birtokolt földjét.Az is szóba jöhet, hogy a „zsebes” földek állami tulajdonba kerüljenek – vélte a szakértő, hozzátéve, hogy ezt az elképzelést is ki kell még dolgozni. (Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a zsebszerződést kötő külföldi személyt kiutasítják az országból, ami diplomáciai bonyodalmakat vonhat maga után.)A szakember szerint komoly munkával néhány év alatt felszámolhatók lennének a szerződések, ehhez azonban a már említett törvénymódosítások és -alkotások mellett a felszámolást elrendelő és az annak módjáról rendelkező jogszabályt is meg kellene alkotni.A zsebszerződések a rendszerváltozás utáni kárpótlások után jelentek meg Magyarországon, amikor a földhöz jutó kárpótoltak a gyors pénzszerzés reményében értékesítették birtokukat. A hazai gazdálkodók azonban kellő tőke hiányában képtelenek voltak élni a földvásárlási lehetőséggel, azért az eladók a fizetőképes nyugati, elsősorban osztrák gazdákkal kötöttek titkos megállapodásokat. A szerződések részletei pontosan nem ismertek, csupán annyi tudható, hogy több változat szerint készültek, egyes esetekben kifizették a teljes vételárat, más esetben csupán annak egy részét, azzal a kikötésel, hogy a fennmaradó öszszeget a termőföldvásárlás liberalizálása után egyenlítik ki. Az ügyletek titokban tartására azért volt szükség, mert a magyar jogszabályok és törvények akkor is és most is tiltják, hogy hazánkban külföldiek termőföldet vásároljanak. (A termőföldbérlést azonban nem, így az érvényes bérleti szerződések a zsebszerződések felszámolása után is érvényben maradnak.)A zsebszerződések nem jellemzők az egész országra, csak a nyugati megyékben – Vas, Zala, Győr-Sopron megyében és szórványosan Somogyban és Tokaj-Hegyalján – terjedtek el. Számuk és a birtokolt területnagyság nem ismert, szakértők azonban több tízezer hektárra teszik az -átpasszolt- művelési területek nagyságát.