Húszszázalékos b364vülés

A távközlési piac mérete az elmúlt bô tíz évben mintegy harminckétszeresére növekedett. Az 1990-es évek elején a növekedés üteme jellemzôen negyven—hatvan százalék között alakult, de az évtized második felében is folyamatosan húsz százalék felett maradt. Az utóbbi néhány évben lassult a növekedés üteme — ami mögött a vezetékes telefónia piacának fokozatos telítôdése áll —, ám a mobiltelefónia és az üzleti kommunikáció és internet térhódítása ezt bizonyos fokig ellensúlyozni volt képes. Az 1999. évi Hírközlési statisztikai évkönyv szerint — amely az összes hírközlési és távközlési cég kötelezô adatszolgáltatása alapján készül, és ezáltal teljes körûnek nevezhetô — 1999-ben a magyar hírközlési piac összesített nettó árbevétele hétszázhuszonnyolcmilliárd forint volt, ezen belül a távközlési szektor teljesítményét hétszázmilliárd forintra becsüli a Bell Research távközlési piackutató. (A cég a távközlés, az informatika és az internetgazdaság szakértôje, mûszaki ismereteket igénylô piacokra specializálódott piackutatással és marketing-tanácsadással foglalkozik. 2000 eleje óta folytat piackutató tevékenységet, magyar szakmai befektetôk tulajdonában, piackutató szakembereket egyesítô menedzsment kezében van.) A 2000. évre vonatkozó becslés körülbelül nyolcszázhuszonhárommilliárd forint, míg az 2001-re vonatkozó prognózisok kilencszáznyolcvanmilliárd forintot jeleznek, amely közel húszszázalékos növekedést jelent.A szûkebben értelmezett távközlési piac ennél kisebb, hiszen a 823 milliárdos, 2000-es évre vonatkozó becslés a cégek teljes árbevételi adataira épül, ami tartalmazza a szolgáltatók egyéb bevételeit is (például exportbevétel, távközlésieszköz-értékesítés, pénzügyi tranzakciók, más üzletágak bevétele stb.). A részpiacok elemzésénél a fentiektôl mentes, a távközlési szolgáltatásokból származó tiszta bevételekkel számoltak.Ebben az évben a leggyorsabban növekvô terület várhatóan az üzleti kommunikáció negyvenkét százalékos növekedés), illetve a mobiltelefónia (harmincnégy százalékos növekedés) lesz, míg a hagyományos vezetékes telefónia területén infláció alatti növekedést (körülbelül öt százalék) prognosztizálunk. Az internetszolgáltatás piaca elôrejelzésünk szerint hozzávetôlegesen harmincöt százalékkal, míg a kábel-tv piaca huszonöt százalékkal bôvül.Kétezerben a hagyományos közcélú távbeszélô-szolgáltatások piaca körülbelül háromszáznegyvennégymilliárd forintra tehetô, növekedése körülbelül ötszázalékos lesz ebben az évben, így elôrejelzés alapján 2001-ben körülbelül háromszázhatvan-háromszázhatvanötmilliárd forintot fog kitenni a távközlési piac hagyományos vezetékes beszédcélú szegmense.A mérsékelt növekedés fô motorja az ISDN-vonalak bekötési díjai és a jelentôsen megemelt havi elôfizetési díjakból származó bevételek. A beszédcélú forgalom növekedni fog, azonban a volumennövekedés nem ellentételezi a tarifacsökkenésbôl származó bevételkiesést. A nemzetközi hívásirányokban — a jelentôs díjcsökkenés mellett — reális fenyegetettséget jelent a VoIP is, hiszen egyre több adatkommunikációs cég nyújt ilyen típusú szolgáltatást (és egyre inkább univerzális szolgáltatást, ami lefedi a belföldi távolsági és a mobil irányú hívásokat is — sokszor bérelt vonal létesítésével, amely egyéb adatkommunikációs feladatokra, így internetelérésre is alkalmas).A mobilpiac nagysága 2000-ben kétszázhatvanhatmilliárd forintra becsülhetô, amely harminckét százalékos növekedést jelent az 1999-es kétszázkétmilliárd forinthoz képest. A szolgáltatók piaci részesedését tekintve a bevételek alapján számítva a Pannon GSM lényegében változatlan részesedése mellett a Westel nagyobb dominanciáját és Vodafone visszaszorulását figyelhetjük meg az ügyfélbázison számított értékekhez viszonyítva, amelynek oka az egy elôfizetôre esô eltérô bevételekben keresendô. Az idei piac nagyságát háromszázötvenötmilliárd forintra becsüljük, harmincnégy százalékos forgalomnövekedést prognosztizálva, amely nagyságrendileg megegyezik a hagyományos vezetékes távközlési szolgáltatásokból származó bevételekkel. A piaci szereplôk közötti küzdelemben — meglepetések helyett — az idén megfigyelhetô tendenciák folytatódására számítunk, a piaci részesedések jelentôsebb változása nélkül.Kétezerben a magyar adatkommunikációs piac körülbelül ötvenkét-ötvenötmilliárd forintot tett ki. A teljes adatkommunikációs piac körülbelül felét (ötvenegy százalék) képviseli a Matáv, részesedése az alternatívok erôsödése miatt becslésünk szerint az idei év végére ötven százalékra mérséklôdik. Az adatkommunikációs megoldásokat kínáló távközlési szolgáltatók elsôsorban a nagy- és középvállalatokra pozicionálnak, valamint a legnagyobb költségvetési intézményekre. Mindazonáltal a kisvállalatok felé folyamatosan nyitnak a társaságok, elsôsorban a VoIP és egyéb IP alapú szolgáltatásaikkalAz internet-elôfizetések száma a 2000. év végén körülbelül kétszázharmincötezerre volt tehetô, ami harmincöt százalékos bôvülésnek felel meg az 1999-es évhez képest. A 2001-es, idei évre ennél valamivel alacsonyabb, körülbelül huszonöt százalékos növekedést prognosztizál a Bell Research, amely szerint az elôfizetéssel rendelkezôk száma körülbelül kétszázkilencvenezerre lesz tehetô év végére.Az ISP-k internetszolgáltatásból származó árbevétele az ügyfélszámnál dinamikusabb bôvülést mutatott az elmúlt évben, mintegy másfélszeresére nôtt, az 1999-es kilenc-tízmilliárd forintról tizennégy-tizenötmilliárd forintra (ötvennégy százalék). A legnagyobb árbevétel-növekedést (elsôsorban az ügyfélszám-bôvülésbôl következôen) az Axelero (MatávNet) realizálhatta az elmúlt évben — amelynek piaci részesedése a bevétel alapján is a legnagyobb. Idén az internetpiac növekedési ütemének lassulására számíthatunk, azonban a forgalomnövekmény így is elérheti a harmincöt százalék körüli értéket.A négyszáznegyven kábeltelevíziós társaság közül négy (UPC, MatávKábelTV, FiberNet és EMKTV) birtokolja az elôfizetôk háromnegyedét, míg a több száz kisebb társaság többsége csak néhány ezer vagy száz ügyfelet tudhat magáénak. A kábeltelevíziós piac nagyságát a tavalyi évre tizenhatmilliárd forintra becsüljük, amelybôl az elôfizetôk száma (negyven százalék) és az árbevétel alapján (ötvenhárom százalék) is legnagyobb piaci részesedést a UPC tudhatja magáénak.