Jól járnak a nyugdíjasok

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke üdvözli a nyugdíjas munkavállalók adózását érintő kormányzati terveket, mert szerinte a nyugdíjasok egyik legnagyobb problémája a tétlenség. Kökény Mihály volt népjóléti miniszter szerint az említett változtatás az MSZP programjában is szerepelt, míg az SZDSZ ismét bírálta a magánnyugdíjpénztárakat érintő kormánypolitikát.Több munkát vállaló nyugdíjasra számít a Nyugdíjasok Országos Képviselete a kormány hét végi döntésétől, amely szerint a nyugdíjas munkavállalók adóalapjába nem számítanák bele a nyugdíj összegét. A rendelkezésre álló legfrissebb, 1999-re vonatkozó APEH-adatok szerint az adott évben 460 ezer nyugdíjas készített adóbevallást, ebből 387 ezren fizettek ténylegesen adót. A többieknél az érvényesíthető adókedvezmények miatt nem keletkezett adófizetési kötelezettség. Ugyanez a szám egy évvel korábban 450 ezer, illetve 367 ezer volt. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az adóalapot a nyugdíj és a munkával szerzett jövedelem együtt alkotja. Eszerint tehát a munkát vállaló nyugdíjas nyugdíját összevonják a jövedelmével. A nyugdíjra eső adó összegét aztán kivonják az összes jövedelem (tehát a nyugdíj és a munkavégzéssel szerzett jövedelem) adójából, és a különbözet terheli a munkát vállaló nyugdíjast. Azok járnak rosszul tehát, akik a beszámított nyugdíj összege miatt magasabb jövedelemsávba kerülnek. Arról azonban nincsenek adatok, hogy ez a probléma a dolgozó nyugdíjasok mekkora hányadát érinti. A munkát vállaló nyugdíjasoknak egyébként a különböző járulékokat is meg kell fizetniük, amelyektől úgy igyekeznek a munkáltatók megvédeni őket, hogy részmunkaidős foglalkoztatást jelentenek be.Az APEH adataiból kiderül, hogy a nyugdíjasok által bevallott éves jövedelem 1999-ben átlagosan bruttó 754 ezer forint volt, amely a munkavégzésből származó jövedelem mellett tartalmazza a nyugdíjat is.Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke elmondta: örülnek a kormány azon döntésének, amely a nyugdíjasok adózását érinti. Szerinte sokan azért választották inkább a tétlenséget, mert nem érte meg dolgozniuk. Reményét fejezte ki, hogy a kedvezőbb adózási szabály miatt mind több nyugdíjas kap majd kedvet a munkavégzéshez, ami a bevételek szempontjából kedvez a költségvetésnek is.A hét végi kormányülés után azt is bejelentették: a tervek szerint mindenki egy évben egyszer maga dönthet arról, hogy marad-e az állami vagy a magánpénztárban, vagy átlép egyikből a másikba. Ennek kapcsán a lapunk által megkérdezett magánnyugdíjpénztárak igen visszafogottan nyilatkoztak. Szerintük nem várhatók drasztikus hatások, hiszen 2003. december 31-ig adott az állami pénztárba való visszalépés lehetősége.Az egyéni számlavezetésről szóló bejelentést, amely szerint mindenki nyomon követheti, hogy mekkora összeget fizetett be és mennyi pénzre számíthat, ha nyugdíjba vonul, Kökény Mihály (MSZP) volt népjóléti miniszter úgy kommentálta: örülni lehet, hogy három év után végre valami történik azért, hogy az állami nyugdíjrendszer átláthatóbb és kiszámíthatóbb legyen. A nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó adószabályok változása szerinte az MSZP 1997-es programjában is szerepelt. A miniszterelnöknek arra a hét végén megismételt kijelentésére, miszerint mindenki akkor mehetne nyugdíjba, amikor akar, úgy reagált: ez látszatszabadságot eredményez csak, mert szerinte valószínűtlen, hogy a szolgálati időre vonatkozó előírásokat teljesen eltörölnék. Mint mondta: a rendszer ma is lehetővé teszi a rugalmas nyugdíjba vonulást. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány a nyugdíjreformra vonatkozó elképzeléseivel a választási felkészülés kezdetén áll elő.Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a nyugdíjas munkavállalókat érintő kormánydöntést. – A kormány folyamatosan bizonytalanságban tartja a magán-nyugdíjpénztári tagokat – jelentette ki Debrecenben Kuncze Gábor, az SZDSZ megbízott elnöke.