Katasztrófaveszélyes települések

Pintér Sándor belügyminiszter a közelmúltban egy kormányrendelet alapján újabb nyolc települést sorolt az úgynevezett katasztrófaveszélynek kitett települések közé. Ebbe a kategóriába a nukleáris és vegyi balesetnek, az árvízveszélynek, valamint a szállítások során bekövetkező katasztrófaveszélynek kitett települések kerülhetnek. Magyarországon jelenleg 1280 község és város sorolható ide.Hazánk lakosságának több mint a fele, településeinek pedig mintegy negyven százaléka sorolható az úgynevezett katasztrófaveszélyeztetett kategóriába a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adatai szerint. Mint azt Ambris József ezredestől, a főigazgatóság koordinációs főosztályvezetőjétől megtudtuk, a listára felvett 1280 település java, több mint 800 árvízveszélyes helyen található. A veszélyesnek mondható vegyi és ipari üzemek 570 települést érintenek, a Paksi Atomerőmű Rt. 30 kilométeres körzetében pedig, ahol egy esetleges nukleáris balesetet követően azonnal meg kell kezdeni a lakosság mentését, 70 település található. A főigazgatóság szakemberei Budapest katasztrófavédelmi helyzetét kerületenként értékelik. A főváros részei a háromfokozatú veszélyességi skálán az első és második kategóriában találhatók.A Népszava tegnapi számában az olvasható: „Magyarország lakosságának 90 százaléka valamilyen szinten katasztrófaveszélyes helyen él.” Lapunk kérdésére Ambris József ezredes ezt az adatot pontatlannak nevezte. Kijelentette: a hatályos kormányrendelet alapján a főigazgatóság munkatársai évente felmérik a magyarországi települések polgári védelmi helyzetét. Mint fogalmazott: ezen a területen rendkívül pontos adataik vannak, amelyekről a belügyminisztert tájékoztatják, aki az összeállított szakanyag alapján minden évben kihirdeti a katasztrófaveszélyes települések listáját. Ezen idén 1280 település van feltüntetve. A Népszava arról is hírt adott, hogy a polgári védelem raktáraiban csak a lakosság elenyésző hányada számára van biztosítva olyan egyéni mentőfelszerelés, amelyet a vegyi, ipari vagy nukleáris balesetek alkalmával az egészségük védelme érdekében kell az emberek között szétosztani. Ambris József szerint a mai európai elvek már nem a háborús készülődés alapján közelítik meg ezt a kérdést. A jelenlegi koncepció lényege: az esetleges ipari balesetek által érintett lakosságot szükség esetén gyors mozgású alakulatokkal ki kell menteni a szenynyezett területről. Kijelentette: a területi katasztrófavédelmi igazgatóságoknál rendelkezésre állnak azok a védőeszközök, amelyeket szükség esetén igénybe lehet venni. Minderre példaként a 2002. január elsején életbe lépő SEVESO–II iparbiztonsági előírást hozta, amely mindenben megfelel az Európai Unió elvárásainak, és nagyobb biztonságot teremt a vegyi üzemek környékén élő lakosság számára.