Majtényi hibáztatja a BM-et

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint törvényi felhatalmazás nélkül nem vehettek volna szervezett és irányított módon részt a népszámlálásban a rendvédelmi szervek állományának tagjai. Majtényi László vizsgálatában ugyanakkor nem tárt fel jogellenes adatfelhasználásra utaló tényeket. A Belügyminisztérium szerint nem történt jogsértés, a tárca ugyanakkor a következő népszámláláskor figyelembe veszi az adatvédelmi biztos ajánlásait.Jogszabálysértő módon vonta el a belügyi tárca az ORFK Köztársasági Őrezred népszámlálásban való közreműködése kapcsán az érintett önkormányzatok jegyzőinek jogkörét. Az év elején megjelent belügyminisztériumi utasítás a védett személyek lakhelyén illetékes jegyzők által kijelölendő számlálóbiztos helyébe saját megbízottat állított az összeírásra, s ezzel több ezer állampolgár személyes adatainak védelméhez fűződő jogát veszélyeztette – olvasható Majtényi László adatvédelmi biztos lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.A Köztársasági Őrezrednél, a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH), valamint az ügyben érintett egyik fővárosi kerületi önkormányzatnál folytatott helyszíni vizsgálatok alapján kiderült: a kormányőrök, rendőrségi számlálóbiztosok tevékenysége során nem vetődött fel a személyes és a különleges adatok jogellenes felhasználására utaló tény. Ugyanakkor a biztos szerint a Belügyminisztérium (BM) eljárása kifogásolható, mert – bár a rendvédelmi szervek tagjainak a népszámlálásban számlálóbiztosként való részvételét jogszabály nem tiltja – törvényi felhatalmazás nélkül nincs joguk arra, hogy ebben szervezetten és irányítottan vegyenek részt. – Ez szintén a jegyzők, illetve a KSH hatás- és feladatkörét sérti – fogalmazott Majtényi László. Szerinte a következő népszámlálás jogalkotási megalapozása során a mostani tapasztalatokat szükséges hasznosítani. Ezért javasolja az érintettek információs jogainak garanciáját és a rendészeti szervek „távoltartását” a számlálóbiztosi tevékenységtől. A speciális népszámlálási feladatokat, így a laktanyákban, a fogdákban és a közösségi szállásokon végzendő összeírást is indokoltnak látja törvényben szabályozni.– Az adatvédelmi biztos állásfoglalását a BM vezetése köszöni, azt a tárca eljárásának igazolásaként értelmezi – nyilatkozta lapunknak Könyves Krisztina sajtószóvivő, aki szerint a vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a rendészeti számlálóbiztosok jogellenesen nem gyűjtöttek adatot, s nem végeztek semmiféle környezettanulmányt. A minisztérium februári közlönyében megjelent utasítás ellen senki nem emelt kifogást, az intézkedés pedig a védett személyek biztonsága céljából történt. A szóvivő hozzátette: nem követtek el jogsértést, ugyanakkor az adatvédelmi biztos ajánlásait a következő népszámláláskor figyelembe veszik majd.A KSH-nál érdeklődésünkre nem kívánták kommentálni az adatvédelmi biztos állásfoglalását, arra azonban felhívták a figyelmet, hogy rövidesen a parlament illetékes bizottsága előtt számolnak be a népszámlálás tapasztalatairól.*„Illendő lenne a kormány, illetve a Belügyminisztérium részéről egy bocsánatkérés a lakosság felé a törvénytelenül végzett népszámlálás miatt” – közölte Fodor Gábor szabad demokrata országgyűlési képviselő az MTI-vel. Majtényi László állásfoglalása arról győzte meg az SZDSZ-t, hogy igazuk volt, amikor kifogásokat fogalmaztak meg annak kapcsán, hogy kormányőrök is részt vettek a népszámlálásban. A képviselő leszögezte: az adatvédelmi biztos állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy nem volt indokolt a kormányőrök bevonása. Kifejtette: szívesen részt vesznek a népszámlálásról szóló törvénynek az adatvédelmi biztos által javasolt módosításában.