Megismételt román vádak

Ezúttal nem a bukaresti kabinet valamelyik illetékese, hanem a román kormánypárt fogalmazott meg igen heves kritikákat a készülő státustörvénnyel kapcsolatban. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) országos vezetőségi ülésén állásfoglalás született az ügyben, amely megismétli a korábbi román ellenvetéseket, és a jogszabály elfogadásának következményei miatt „mélységes aggodalmát” fejezi ki.Az eddigiekhez képest a párt által kiadott anyag új elemeket is tartalmaz a bukaresti tiltakozássorozatban. Ilyen az, miszerint az Országgyűlésben végső szavazás előtt álló törvénytervezetet „magyarországi illetékesek jóvátételi aktusként is emlegetik” Trianon kapcsán, vagy az, hogy a jogszabály gazdasági és szociális dimenziót kap, ha a magyarországi munkaerőhiány pótlását célozza, s így – a PDSR szerint – nem is marad meg a meghirdetett identitásőrző jellege. Szintén nóvumnak számít, hogy az állásfoglalás felemlegeti a Politikai Pártok a Rasszizmusellenes Társadalomért nevet viselő európai chartát is, amelyet 1999-ben Milánóban írtak alá, és ennek fényében is diszkriminatív jellegűnek nevezi a készülő státustörvényt. Adrian Nastase PDSR-elnök (és egyben román kormányfő) az anyagot kommentálva azt is kijelentette: a jogszabály nem eurokonform voltát jelzi többek között, hogy az Európai Unió felvetései következtében az Ausztriában élő magyarok kikerülnek a törvény hatálya alól. A terjedelmes állásfoglalás végén a PDSR teljes támogatásáról biztosítja az általa alakított román kormányt abban az igyekezetében, hogy megoldja a vonatkozó magyar jogalkotói szándék nyomán előállt helyzetet. Markó Béla, a bukaresti kormányt a parlamenti padsorokból támogató RMDSZ elnöke az állásfoglalásra reagálva azt nyilatkozta, hogy a PDSR indokolatlanul túldimenzionálja a státustörvény ügyét.A PDSR nacionálkommu-nista szárnyának egyik szenátora, Adrian Paunescu, Ceausescu egykori „udvari költője„ ugyanazon a napon kikelt a szovátai fürdővállalat privatizációja ellen, nem kevesebbet jelentve ki, hogy a magánosítási aktus révén Románia a „magyar titkosszolgálatok fedőszervének” adta el a kedvelt, ám mára teljesen leromlott állagú székelyföldi sósfürdő turisztikai létesítményeit. A vállalat részvényeinek nagy többségét egy olyan konzorcium vásárolta meg, amelyben öt magyarországi és egy csíkszeredai cég tömörül.