Megváltoztak a szokások, nőtt az utazási kedv

Kínálatdömping, akció akció hátán, hirdetések özöne a médiában – ez jellemzi a mai utazási kínálatot. Ismert és ismeretlen utazási irodák vívják harcukat az utasokért. Minden piaci szereplő célja egy és ugyanaz: a lehető legnagyobb szelet kiszakítása az úgynevezett idegenforgalmi tortából, egy olyan környezetben, ahol jelen pillanatban csak a kínálati oldal bővül rohamosan. Lapunknak Komora Zoltán, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. osztályvezetője elemezte a mai utazási piacot, és hívta fel a figyelmet az anomáliákra.Hazánk idegenforgalma az 1980-as évek elejéig keresleti piac volt, amelyet korlátozott számú iroda uralt. Működésük hátterét a mindenkori politikai-gazdasági helyzet adta. A változás az 1984-es évben kezdődött a kék útlevél bevezetésével, majd az igazi fordulópontot az 1988-as világútlevél bevezetése jelentette, amikor a fokozatosan megszüntetett vízumkényszer, illetve a vám- és devizajogszabályok liberalizálása következtében a piac alapvetően átrendeződött – mondta az osztályvezető.Megszűnt az addigi nagy irodák (IBUSZ, Express, Cooptourist, Volántourist) monopolhelyzete, megjelentek és elszaporodtak a kis- és középvállalkozások, így alakult ki a kínálati piac. Hozzátette: ezzel egy időben megváltoztak az utazási szokások, nőtt az utazási kedv, amely alapvetően biztosította az új helyzet létjogosultságát. A folyamat a vártnál sokkal dinamikusabb fejlődést eredményezett, így mára a piac már sokszereplős, bonyolult, jogilag és gazdaságilag sajnos nem egyértelműen szabályozottá vált.Információink szerint több mint ezer iroda – köztük csaknem 450 mint utazásszervező – kínálja széles választékát. A másik oldalon egy viszonylag szűk és behatárolt felvevő- piac áll, s ez óriási ellentmondásokat eredményez.– Egyes utazási irodák – saját lehetőségeiket rosszul felmérve – óriási kapacitások lekötésétől remélik, hogy kínálati palettájuk láttán az utazni vágyó nekik szavaz majd bizalmat. Mások, korábbi nagy, elhíresült, majd csődbe jutott utazási irodák vélelmezett utaskörére alapozva kötötték le korábbi kontingenseik többszörösét, ami természetesen jelentős rizikóvállalással és anyagi kockázattal jár – jelezte Komora Zoltán. Ugyancsak mások, piaci helyüket még kereső, újonnan alakult kis irodák szintén gerjesztik a kínálati piacot, nem beszélve azokról, akik a – több lábon állás elvét követve – eddigi tevékenységüktől idegen területek felé is nyitottak. Számos, a téli idényben erős árualappal rendelkező vállalkozás gondolta, hogy a nyári utaztatásba is belevág, pedig az merőben más hátteret igényel – tette hozzá.Az IBUSZ osztályvezetője szerint ilyen körülmények között az irodák a piacbefolyásolás legkézenfekvőbb módját választják oly módon, hogy minőségi szolgáltatásokat ígérve, hangzatos szlogenek mögé bújva az árral próbálják megnyerni a fogyasztót. Az árharcot sok esetben a kényszer szüli. Amennyiben egy-egy iroda az előre lekötött szálláshelyeit az ahhoz rendelt megfelelő számú közlekedésieszköz-hellyel nem képes értékesíteni, minden esetben súlyos ezreket veszít, ez heti szinten akár a milliós nagyságrendet is elérheti – jelezte a szakember.A szállást akkor is fizetni kell, ha ott a szezonkezdés óta utas nem járt, de ugyanígy az el nem adott repülő- és buszhelyek is a vállalkozás zsebére mennek. Különösen igaz ez olyan területekre, ahol a piac sajátossága az, hogy előre garanciálisan lekötött és elvileg folyamatosan fizetendő szálláshelyekkel lehet csak zökkenőmentesen dolgozni. Példaként említette Görög- és Spanyolországot, hozzátéve: ez esetekben az említett irodáknak a „ha már nem keresünk, legalább ne veszítsünk akkorát” elv alapján a bekerülési árak töredékéért kell értékesíteni az utakat.A folyamat öngerjesztő, emelte ki Komora Zoltán, mert elég, ha csak egy iroda elkezdi kényszeredett árharcát az utasért – és elegendő pénze, médiakapcsolata van –, s ezzel rákényszeríti a többi irodát az árak csökkentésére, hisz különben azok maradnak utas nélkül.A hangzatos hirdetési szlogenek – „egyet fizet, ketten utaznak…”, „Last minute...” – mind a túlélés jelszavai – figyelmeztetett a szakember, aki úgy vélte, a kérdés csak az: ki bírja tovább? Napjainkban egyes országokba a bekerülési árak töredékéért lehet utazni, így biztos: pillanatnyilag a legnagyobb nyertes az utas – mondta.Szerinte a vesztesek egyfelől azon külföldi szállásadók (esetleg légitársaságok, buszvállalkozások), amelyek a szezon végén hiába várják szálláshelyeik (szolgáltatásaik) ellenértékét a szinte végig a veszteség minimalizálására játszó magyar utazási partnerirodáiktól.Elmondta: vesztesek lehetnek azon irodák is, amelyek megfelelő tőke hiányában nem bírják erővel a versenyt, és szezon közben, de inkább a vége előtt lehúzzák a redőnyt, addig is tudatosan készülve a kapuzárást megelőző pénzügyi trükkökre. Azokat az utasokat is a vesztesek közé sorolta, akik a pénzüket olyan irodákra bízták, amelyek éppen az előbb említett körbe tartoznak. – Csak reménykedni lehet, hogy nem az ő kinttartózkodásuk alatt vagy éppen a befizetésük után, de elutazásuk előtt adja be a kulcsot adott vállalkozás – közölte az osztályvezető.Az utazással foglalkozó szakemberek szerint szerint az idei év vízválasztó lesz. A tavalyi nagy HTC-csőd csak előszele volt annak, ami idén várható. Az eddigi hitelezők, külföldi szolgáltatók, tanulva a korábbi esetekből, előfizetésekhez ragaszkodnak, vagy a házak bezárásával fenyegetőznek. Akadnak, akik tudatosan életben tartják hazai utazási partnerirodáikat, hiszen reménykednek abban, hogy így marad esélyük a korábbi években feléjük felhalmozott milliós adósságai behajtására. Komolynak hitt, illetve szerény saját tőkéjű utazási irodák görgetnek több tíz-, akár százmilliós tartózásokat, és az utófinanszírozás elvét követve játszanak a túlélésre.Kérdésünkre, hogy mit tehetünk mi, utasok, Komora Zoltán közölte: legyünk körültekintőek, a huzamosabb ideig, rendszeresen akciókat hirdető irodát messze kerüljük el, hiszen az árrést nem termelő üzleti tevékenységet még csak keveseknek sikerült túlélniük. A heti szinten százezrekbe kerülő hirdetések is komoly terheket rónak a vállalkozásokra, főleg olyan hirdetési üzenettel, amelynek értékesítése esetén sem térül meg a költség. – Érdekes másrészről megnézni egyes irodák utazási kínálatát – mondta. Figyelmeztető jel annak előfordulása, hogy ugyanazon a területen minden évben más és más partnerrel, illetve szálláshellyel dolgozik az iroda.Ugyanakkor annyi tapasztalata azért mindenkinek lehet, hogy az ár és a minőség még külföldön is arányban áll, így az olcsóság könnyen elronthatja az egy éve tervezett és nehezen összespórolt nyaralás élményeit – emelte ki Komora Zoltán.