Mennyit ér a turistavízum?

Bárkinek félnivalója lehet az Amerikai Egyesült Államokban (USA), aki turistaként kiutazva nem szállodában, panzióban vagy hivatalosan is bejelentett szálláshelyen akarja magát elkvártélyozni – állította a Magyar Nemzetnek Kasza Csaba nagykátai lakos, aki harmincnégy napot töltött az amerikai bevándorlási hivatal (INS) Miami melletti menekülttáborában, állítása szerint minden ok nélkül. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a washingtoni konzuli szolgálat mindent elkövetett azért, hogy a bajba jutott férfit tájékoztassa jogairól, ám fogva tartásának körülményeit nem állt módjukban befolyásolni, mint ahogy Magyarországon sem tehetik ezt meg más országok képviseletei.Két hónappal ezelőtt, 2001. április 3-án érkeztem Miamiba, nem titkolt szándékom az volt, hogy szétnézzek, s dolgoztam is volna, ha tényleg olyan, mint amilyennek mondják. Nekem amerikai ismerőseim mesélték, hogy hivatalos papírok nélkül is jól lehet keresni, de erről már nem szerezhettem tapasztalatokat. A feleségemmel és iskolás gyermekemmel együtt idén március 9-én kaptam meg az október 2-ig szóló turistavízumot, ám az útnak egyedül vágtam neki. Azonban arra nem gondoltam, hogy látogatásomra egész életemben, mint egy rossz álomra fogok emlékezni – fogalmazott keserűen Kasza Csaba.A Nagykátáról világot látni és szerencsét próbálni indult raktáros először úgy gondolta, hogy érvényes vízuma és tartózkodási engedélye birtokában Miamiban – esetleg a pálmafás tengerpart közelében – keres egy olcsó szállást, azonban egy ezerdollárossal útnak induló magyar vándornak ilyen nem nagyon akadt. Ezért kinti „jó barátok” tanácsára hallgatva nem is keresgélt tovább, hanem az illegális munkavállalók százaitól hemzsegő Key West „paradicsomi” szigetére utazott egy bérelt magánházba, ahol az ott lakó közép-európaiak (magyarok, csehek, lengyelek) potom kétszáz dollár fejében többhetes ott-tartózkodási lehetőséget ajánlottak föl számára. Kasza rendkívül élvezte a helyzetet, szinte nem is találkozott a bennlakókkal, akik kora reggel távoztak és késő este tértek csak haza. Teltek, múltak a napok, főként napozással, fényképezéssel, mígnem a nagykátai polgár egyik este korábban otthagyta a tengerparti fövenyt, mert vendéglátóival megegyezett: ha már itt lakik, szálljon be a közös ház takarításába. Április 16-án, egy hétfői napon hamar végzett, majd egyedül nekilátott vacsorázni. Falatozását dörömbölés szakította meg. Kinézett az ablakon, s látta: egyenruhás alakok veszettül verik az ajtót. Ijedtében elfordította a zárat, ezután felpörögtek az események. Egyenruhások rontottak be. Hasra fektették, fegyvert nyomtak a tarkójához, kezeit hátracsavarták, és megbilincselték. Nem sokat tudott angolul, így nem is értette, hogy miről van szó, azt viszont látta, hogy fekete és fehér bőrű fegyveresek szabályos házkutatást rendeztek, szekrényeket, táskákat, bőröndöket borítottak ki, ám hivatalos papírokat, házkutatási parancsot nem mutattak föl. Kasza Csaba nem ismeri az Egyesült Államok törvényeit, de úgy véli: ami történt, az a teljes jogtiprás. Az egyenruhások hátán az „INS Police” feliratot látta, s mint utólag megtudta, a kommandósok az amerikai bevándorlási hivatal ügynökei lehettek. Az ügy – lapunk birtokába került – dokumentumai szerint azzal vádolták, hogy illegálisan tartózkodik Amerikában, mert engedély nélkül munkát vállalt Key West sziget Washington Street elnevezésű szórakozóhelyén.Órákon át egy székhez bilincselve szemlélte az eseményeket, miután egy magát Emery Moore-nak nevező, állítólagosan szabolcsi származású férfi tört magyarsággal megszólította, s két dolgot javasolt: vallja azt, hogy illegális munkavállaló, illetve ne fogadjon ügyvédet, s ebben az esetben hamarabb szabadul. – Megettem a trükköt, és azt tettem, amit hallottam – ismerte el Kasza, akit ezt követően egy Key West-i rendőrségi fogdába vittek sokadmagával, ahol számos közép- és kelet-európai, de még több spanyol nyelvterületről érkezett embert zsúfoltak egy helyre. Többségüket Miamiba, egy „lágerbe” szállították. Honfitársunk szerint az itt tapasztaltak voltak a legborzasztóbbak. Miképpen egy fegyintézetet, ezt a tábort is magas, szögesdrót kerítéssel vették körül, kívül és belül folyamatosan fegyveres őrök, vagy ahogy az „elszállásoltak” hívták, officerek cirkáltak. A belépéssel együtt egy rikító narancssárga ruha és egy szám is járt. Kasza Csaba a 612-est kapta, s ezzel számára megkezdődött a több mint egy hónapig tartó táborozás. Itt több magyarral, románnal, csehhel s még több kubaival, Haitiról származó emberrel került egy fedél alá. Napjait századmagával egy nagy hangárban töltötte, elmondása szerint embertelen körülmények között. Társai segítségével több kérvényt is benyújtott, amelyben – korábbi beismerő vallomása ellenére – ártatlanságát hangoztatta. – „Élményeimről” egy titkos naplót vezettem, de a tollat és papírjaimat is rejtegetnem kellett – tette hozzá a férfi, aki később telefonon tudott családjával és az amerikai külképviselet illetékeseivel beszélni. Miközben egy bírósági tárgyaláson 7500 dollár óvadék fejében helyezték volna szabadlábra, családja értesítette a történtekről Bagi Lászlót, a Magyar Köztársaság washingtoni konzulját.Kasza Csaba harmincnégy nap után, május 20-án végül úgy távozott a tárborból és az USA-ból, ahogy bevitték őt a Key West-i házból. A férfi saját vesszőfutásáért a magyar konzulátust is hibáztatja, mert szerinte az illetékesek tehetetlenek voltak az őt ért diszkriminációval szemben, miközben azt látta, hogy a kubai és más „spanyol ajkú” gyanúsítottakat, három-négy naponként szórják ki a táborból, addig az európaiakkal egyáltalán nem törődnek.A USA-ban működő konzuli szolgálat és személyesen Bagi László washingtoni konzul minden lehetséges lépést megtett Kasza Csaba ügyében – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. Elmondta: a fogva tartott férfi részletes tájékoztatást kapott arról, hogy a konzuli védelem keretében mire van lehetősége. Ajánlották, hogy forduljon ügyvédhez, azonban helyette nem dönthettek. Azt is egyértelművé tették, hogy a magyar képviseletnek nincs joga kivizsgálni az ügyet, s a fogságból sem tudják kihozni, mert más ország joghatóságába beavatkozni nem lehet. A szóvivő leszögezte: amennyiben az érintettnek a hazatérése után bármilyen kifogása van az amerikai eljárás ellen, az USA budapesti nagykövetségéhez, vagy a Külügyminisztérium konzuli főosztályához fordulhat.