A politikai okok miatt üldözöttek csak akkor érhetik el céljukat, ha nem külön utakon járva, hanem összefogva küzdenek céljaikért. Ezek eléréséhez azonban azokat is félre kell állítani, akik még a státustörvényt sem szavazták meg a parlamentben – jelentette ki Fónay Jenő, a Pofosz országos elnöke tegnap a Hortobágyon.Ötvenegy évvel a hortobágyi kényszermunkatáborok felállítása után még mindig nem lehet tudni, miért kellett tízezer ártatlan embert otthonából elhurcolni. Nem tudható, kiknek az érdekeit szolgálták a munkatáborok. Az sem világos, hogy miért nem kaphatnak más üldözöttekhez hasonlóan a kitelepítettek nyugdíjkiegészítést – hangoztatta Takács János, a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke a kitelepítések 50. évfordulóján tartott megemlékezésen. Kiemelte: az állam 1611 társadalmi szervezetet részesített összesen 348 millió forint támogatásban, de a munkatáborokba hurcoltakat tömörítő egyesület még jelképes összeget sem kapott.– Nincsen nehezebb vagy könnyebb meghurcolás, az üldözötteket nem lehet rangsorolni. Az Orbán-kormánnyal néhány hete született megállapodás alapján ezt szem előtt tartva dolgozzuk ki a minden meghurcoltat érintő kárpótlás módját – jelentette ki Fónay Jenő. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a meghurcoltakat tömörítő különböző szervezetek között nincs egység. Önmagunkat verjük meg, amikor a szervezetek különböző módozatú kárpótlásra tartanak igényt – hansúlyozta. Hozzátette: arra van szükség, hogy az üldözöttek egy hangon tudjanak követelni, kiabálni, szavazni. Csak akkor lehet jobb a sorsuk ugyanis, ha megkapják azt, amiért eddig külön utakon harcoltak. A választások idején az üldözöttek tudni fogják kötelességüket. Van ugyanis olyan párt, amelynek tagjai még a státustörvényt sem szavazták meg a parlamentben. Ezeket félre kell állítani az útból – hangoztatta a Pofosz elnöke.
Svédország elbukott, nem tud mit kezdeni a bűnbandákkal
