Futó Dezső (1916–1994, politikus, újságíró, 1932-től az FKGP tagja, 1947 augusztusától a Magyar Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője) számos cikkben és interpellációban tiltakozott a kommunista párt irányítása alatt álló rendőrség törvénytelen akciói ellen. Az MKP fenyegetései miatt október 30-án lemondott mandátumáról, felelős szerkesztői posztjáról, és kilépett a pártból. Szülei vegyesboltjában dolgozott Bárándon, annak államosítása (1951) után segédmunkás lett. 1952-ben koncepciós perben kémkedésért 10 évre ítélték, 1956 júliusában szabadult, 1958-ban felmentették az 1952-es vádak alól. Önéletrajzi vallomásaiban írja egy helyütt: „A diktatúrák ellen voltam, tehát kész marhaság lett volna, hogy tudjam vállalni Rákosi diktatúráját. Itthon maradtam! Ha agyonvernek, becsuknak, Istenem, ez jutott osztályrészemül, mint ahogy ez jutott tíz és tízezer embernek, akik itthon maradtak. Mi lett volna ebből az országból, ha kinyargal az ország nagyobbik része?”
El kellett hitetni vele, hogy oda tartozik – Vitek Dárius ezüstje azt üzeni: megérkezett a világelitbe
