Az Európai Unió keleti bővítésének egyik legkényesebb politikai kísérőjelensége szolgáltatta a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozójának központi témáját: a mind a mai napig érvényben lévő, úgynevezett Benes-dekrétumok, amelyeket röviddel a II. világháború befejezése után Eduard Benes cseh államelnök foganatosított az ország német és magyar kisebbségeivel szemben.Prága a vasfüggöny lebontása után sem volt hajlandó arra, hogy a Benes-dekrétumokat érvénytelenítse. A szudétanémetek 52. találkozóján Augsburgban – különös tekintettel a Cseh Köztársaság EU-reményeire – három vezető politikus is tarthatatlannak minősítette, hogy a társulni kívánó országok egyike még mindig kiáll azon törvények mellett, amelyek jogosnak nyilvánítják a száműzetést, a gyilkosságot, a kisajátítást. „A cseheknek meg kell szabadulniok a hajdani igazságtalanság terhétől. Amíg a náci Németország elkövette bűnök jóvátétele érdekében minden megtörtént, addig az elűzöttek ügye megoldatlan!” – hangoztatta Johann Böhm, a szudétanémetek szervezete és a bajor tartományi parlament elnöke, aki szervezete nevében az európai Károly-díjjal tüntette ki Wolfgang Schüsselt, miután az osztrák kancellár ismételten kiállt a kisebbségek érdekei mellett. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök kijelentette: „Lehetetlennek tartom, hogy Európa nemzetei és népei a maguk közösségén belül olyan dekrétumokat és törvényeket tűrjenek el, amelyek megsértik a nemzetközi jogot. Európa értékmércéjét a társuló országoknak is el kell ismerniük!” Stoiber egyben kritikát gyakorolt a szövetségi kormány felett, mert az – meglátása szerint – lényeg nélküli politikát folytat Prágával szemben, és a német–cseh viszonyt nem akarja a múlt kérdéseivel terhelni.
bérlakásprogram
Bérlakás vagy saját tulajdon? – Mutatjuk melyik éri meg jobban
