Hiszem és elvárom, hogy valamennyi szomszédunk, aki résztvevője volt a délszláv háborúnak, eljut odáig, hogy elhatárolja magát az őt háborúba hajszoló kormánytól, az erőszak politikájától. Ha jogos ez az elvárásom, úgy az a véleményem, hogy ezt először nekünk, horvátoknak kell megtennünk. – mondta lapunknak interjújában Vesna Pusic, a Horvát Néppárt elnök asszonya.A Horvát Néppárt (HNS), a jelenleg kormányzó koalíció tagja az ön vezetése alatt meglepően jó eredményeket ért el a legutóbbi helyhatósági választásokon. Mi változott meg a pártban, amióta ön vezeti?– A boszniai, majd a horvátországi háború alatt a pártok egyazon politikai tér megszerzéséért vetélkedtek, míg a szavazók nem nagyon válogattak a pártok között. A háború bizonytalan légkörében az emberek nem hajlamosak a változtatásra. A kilencvenes évek második felében azonban kedvezőbb idők jöttek. Azok tartottak ki a párt mellett, akik az általam is elfogadott polgári-liberális értékek hívei, és magában Horvátországban is megérett a helyzet egy ilyenfajta politizálásra. Stjepan Mesic, a HNS volt elnökének köztársasági elnökké választása ugyancsak hozzájárult a HNS népszerűségének növekedéséhez. Az a tény, hogy a párt képes a zökkenőmentes vezetőváltásokra, nem jellemző rá a más pártokban tapasztalható összeférhetetlenség, és egy kicsit talán az én vezetői stílusom is segített ebben.– Mi ennek a stílusnak a lényege?– Az például, hogy elég világosan kifejtem a véleményemet, ami a horvát politikai életben szokatlan.– Az egyenes természete vette rá, hogy a nemzetgyűlésben idén tavasszal, többek megrökönyödésére, nyíltan kimondja: Horvátország agressziót követett el Bosznia-Hercegovina ellen?– Az akkor kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) követett el erőszakot Bosznia-Hercegovina ellen. Ez a kijelentésem azonban csak részben fakad szókimondó természetemből. Itt dokumentumokkal bizonyítható történelmi tényről van szó, amit még azok sem vitattak, akik egyébként elmarasztaltak. Az ok, amiért – meglehetős politikai kockázatot vállalva – kimondtam, azok a nagyszabású tervek voltak, amelyeket Horvátországgal kapcsolatban dédelgetek. Egy ország jövőjét nem lehet hazugságokra építeni.– Hogyan definiálná a pártját? Az európai néppártok általában jobbközép pártok, míg a horvát politikai palettán a HNS-t a baloldali pártok közé szokás sorolni, sőt a HDZ szerint „még baloldalibb”.– Ezt általában azok mondják, akik szerint az a baloldaliság, ha valaki ellenzi, hogy büntetlenül öljenek meg civileket, mint Likában és Kordunban (az egykori ún. Krajinai Szerb Köztársaság területén). Márpedig az ilyesmi mindenütt bűntettnek számít. A HNS nem ideológiai alapon szervezett párt, így nehéz ilyen alapon besorolni. Gazdasági kérdésekben inkább jobbközép, míg például az emberi jogok tekintetében balközép párt vagyunk. Gazdasági programunk sarokpontjai, a kisebb állami beavatkozás, kevesebb populizmus, liberálisabb pénzügypolitika, kisebb, de hatékonyabb államapparátus. A Világbank nemrégiben készült tanulmánya például nyolcvan oldalon sorolja fel, milyen bürokratikus akadályokba ütközik, aki Horvátországban akar befektetni. Ezen nincs mit morfondírozni, ezeket az akadályokat meg kell szüntetni.– Zágrábban kimagaslóan jó eredményt értek el a legutóbbi helyhatósági választásokon, egyebütt az országban viszont nem nagy a támogatottságuk. Mit terveznek ennek megváltoztatására?– Az 1997-es választásokhoz képest megdupláztuk a szavazataink számát, amire egyetlen másik párt sem volt képes. Ha ez bravúr a következő választásokon is sikerül, elérjük azt a 20 százalékos támogatottságot, ami egy ilyen pártnak szerintem reális. Ehhez azonban fokozni kell jelenlétünket az ország egész területén. Tervünk, hogy a Liberális Párttal egyesülve vagy szoros együttműködésben konszolidáljuk a polgári politizálás bázisát Horvátországban. Ez bátorító üzenet lenne a szavazóknak: Horvátországban létezik a polgári opció.– Számolnak-e azzal az eshetőséggel, a kormánykoalíció legerősebb pártja, a szociáldemokraták mellett a legfontosabb stratégiai partner szerepében felváltják a Horvát Szociálliberális Pártot?– Majd elválik. Attól függ, hogyan alakul a helyzet, ha megkezdődnek a komoly gazdasági reformok. Bármi megtörténhet.
Stratégiai szemléletű intézményvezetőket képez az Óbudai Egyetem
