Ismét sortűznyomozás

Helytelen jogértelmezés miatt az eljárás folytatására kötelezte a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészséget az 1956-os Kossuth téri sortűz ügyében. Szerdahelyi Szabolcsnak, a Deport ’56 nevű szervezet elnökének panasza alapján indult vizsgálat azt is megállapította, hogy a fővárosi vádhatóságot egyértelműen mulasztás is terheli.Felülvizsgálta a Kossuth téri sortűz ügyében a Fővárosi Ügyészség nyomozást megszüntető határozatát a Legfőbb Ügyészség. Gáspár Katalin csoportvezető ügyész szerint a Fővárosi Főügyészséget – amely a Budapesti Katonai Ügyészség vádjavaslata alapján döntött – egyértelműen mulasztás is terheli, amiért a sértetteknek nem küldték meg a nyomozást megszüntető határozatot. A katonai ügyészség még tavaly hallgatta ki gyanúsítottként E. Józsefet társtettesként, aki a vád szerint több ember megölésével járó emberiség elleni bűntettet követett el. A nyomozás végén a Fővárosi Főügyészség azt a következtetést vonta le helytelenül, hogy az 1949-es genfi egyezmény, illetve a nemzetközi jogi normák alkalmazhatóságának feltételei 1956. október 25-én nem álltak fenn Magyarországon. A budapesti vádhatóság azt is megállapította, hogy E. József cselekménye a belföldi büntetőjog szerint ítélendő meg, s így büntethetősége 1971-ben elévült. A Legfőbb Ügyészség – a mostani döntést a jogrend helyreállításaként értékelő – Szerdahelyi Szabolcs panasza alapján a büntetőeljárás folytatására utasította a Fővárosi Főügyészséget.